Az együttműködésről
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2019 őszén stratégiai együttműködési megállapodást kötött a pénzügyi, közgazdasági és gazdálkodástudományi gondolkodás fejlesztésére, elsősorban olyan megközelítéssel, hogy a műszaki innovációk üzleti és társadalmi értékének feltárásán és bemutatásán keresztül a két intézmény együttesen fejlessze Magyarország nemzeti versenyképességét.
Az együttműködés célja és tartalma
Az együttműködés kiinduló alapja az MNB részéről annak versenyképességfejlesztési, társadalmi felelősségvállalási, valamint közgondolkodási programja. Ehhez társul a BME-n rejlő tudáspotenciál, az itt zajló fejlesztések, kiegészülve az egyetem dinamikusan fejlődő innovációs ökoszisztémájával, amelyek a BME-t nemzetközi viszonylatban is a kutatás-fejlesztés meghatározó intézményévé teszik. Ezekre építve alakította ki az MNB és a BME azt a nemzetközi jelentőséggel bíró, a magyar tudomány és a hazai versenyképesség-fejlesztés szempontjából is egyedülálló programot, amelyik a technológia révén a pénzügy, közgazdaság és társadalom kihívásainak összekapcsolt szemléletű kutatására, hatékony tudástranszfer kialakítására, oktatási területek fejlesztésére és ezeken keresztül egy széleskörű szemléletformálás céljából jött létre.
Hazai versenyképesség
Az együttműködés résztvevői kiemelt szerepet szántak a tudástranszfernek a hazai versenyképesség megőrzése és javítása érdekében, elsősorban a közgazdász szakemberek képzésének fejlesztése által, különösen a digitális transzformáció hatásaként átalakuló iparágakban. A különböző pénzügyi folyamatok és innovatív megoldások elemzése, a változások jogalkotásra gyakorolt hatásainak vizsgálata, illetve a napjainkban meghatározó tényezőként jelenlévő fenntarthatósági kérdések körüljárása mind olyan tevékenységek, amelyek érdemben támogathatják a versenyképességi célok elérését.
Kutatás
Az MNB és a BME a kitűzött célok elérése érdekében tudományos műhelyeket működtet, amelyek programjai illeszkednek az együttműködés stratégiai céljaihoz.
Az együttműködés kezdetektől létező, kiemelt műhelyei:
- a digitalizációval, mesterséges intelligenciával, adattudománnyal, illetve a digitális és innovációs ökoszisztéma pénzügyi, gazdasági, társadalmi és versenyképességi hatásaival foglalkozó műhely.
- a zöld innovációval, zöld pénzügyekkel és gazdasággal foglalkozó műhely.
Fentieken túl, az együttműködés új kutatási területeként jelent meg a felsőoktatási innovációs fejlesztésekkel és együttműködésekkel foglalkozó harmadik műhely.
Oktatás és tanulmányi versenyek, ösztöndíjprogramok
Az együttműködéshez kötődően az oktatásfejlesztés is kiemelt fókuszt kap, amelynek keretében az MNB munkatársai nem csupán értékes előadásokat/előadás-sorozatokat tartanak a BME hallgatóinak, de egyes tantárgyak tartalmi kidolgozásába is bekapcsolódnak.
A hallgatói szakmai tevékenységek ösztönzésére az együttműködés fókuszterületeit képező témákhoz kapcsolódóan tanulmányi versenyek és ösztöndíjprogramok is folyamatosan meghirdetésre kerülnek. Az ösztöndíjprogramok kereteit és feltételeit az MNB és a BME közösen határozza meg, minden esetben azzal a céllal, hogy a hallgatókat olyan izgalmas kihívások elé állítsák, amelyek mélyebb szakmai tudás megszerzésére és innovatív megoldások felkutatására ösztönzik őket.
Tudományos rendezvények
A közösen szervezett tudományos rendezvények, illetve konferenciák elsőszámú törekvése, hogy tovább erősítsék a szakmai párbeszédet, a közgazdász társadalom számára kiemelkedően értékes témákban fórumot biztosítsanak a tudományos diskurzusra. Az így létrejövő, innovatív platformok hatókörének bővítésére az MNB támogatja vezető nemzetközi hírű kutatók, tudósok meghívását, a szerteágazó nemzetközi tudományos kapcsolatokkal rendelkező BME javaslatait is figyelembe véve az egyes témákra és a vendégelőadók személyére vonatkozóan.
Nemzetközi kapcsolatépítés
Az együttműködés keretében az MNB és a BME törekednek a nemzetközi kapcsolatépítésre, a hazai mellett nemzetközi tudástranszferek megvalósítására. Hosszabb távon a felek fontos célnak tekintik a tudományos, szakpolitikai, üzleti és pénzügyi szféra olyan „résterületi” találkozási pontjának kialakítását, ahol a szakemberek a BME-MNB együttműködés témáiban magas szintű eszmecserét folytathatnak, nemzetközi partnereket is becsatornázva. A BME-n zajló közgazdasági, pénzügyi, valamint interdiszciplináris képzések és kutatások erősítése érdekében az MNB és a BME közös erőfeszítéseket tesz a nemzetközi színtéren kiemelkedő szakemberek oktatásba és kutatásba történő bevonására.
Együttműködő Partnerek
A Magyar Nemzeti Bankról
A Magyar Nemzeti Banknak, mint az ország központi bankjának, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, valamint elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését és a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását. A Magyar Nemzeti Bank – a jegybanktörvénnyel összhangban – feladatának tekinti továbbá a pénzügyi kultúra, az ezt megalapozó közgazdasági gondolkodás, illetve az ezt segítő intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztését az általános közgazdasági gondolkodástól a tudományos tevékenységek támogatásáig. Ennek érdekében kapcsolatot alakít ki felsőoktatási intézményekkel, együttműködik hazai és külföldi kutatókkal a jegybank számára fontos elméleti és gazdaságpolitikai témák színvonalas elemzése és kutatása érdekében, valamint saját publikációival, tudományos cikkekkel, gazdaságpolitikai elemzésekkel, és egyéb ismeretterjesztő dokumentumokkal segíti a magyar közgazdasági kutatások és elemzések színvonalának emelését.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a magyar felsőoktatás egyik legrégebbi, és legnagyobb hagyományokkal rendelkező egyeteme. Hét karán az együttműködés aláírásakor kezdte 227. tanévét több mint húszezer beiratkozott hallgatóval és mintegy 700 főállású oktatójával. Kiemelkedő tudományos teljesítményére jellemző, hogy mindegyik nemzetközi rangsorban szerepel, padjaiban három Nobel-díjasunk is tanult (Gábor Dénes, Oláh György és Wigner Jenő), és oktatói folyamatosan magas színvonalú publikációs tevékenységet folytatnak nemzetközileg jegyzett folyóiratokban és konferenciákon. A Műegyetem megkerülhetetlen szereplője a hazai K+F és innovációs ökoszisztémának is, kiterjedt vállalati kapcsolatrendszere, a műszaki- és természettudományi területekről származó találmányai, szabadalmai nemcsak magyar, hanem nemzetközi szempontból is jelentősek. Kevésbé köztudott, de a hazai közgazdaságtan bölcsője is volt a Műegyetem, ugyanis Heller Farkas, akit bátran a magyar közgazdaságtani oktatás és kutatás egyik megteremtőjének nevezhetünk, itt hozta létre tanszékét, majd később – annak elismerésül, hogy a közgazdaságtan a műszaki tudománnyal egyenértékű fontossággal bír a Műegyetemen – magának az egész egyetemnek is rektora lett.