A körforgásos gazdaságban hangsúlyos az építési-bontási hulladék (construction and demolition waste – C&DW), mivel ez jelenti az EU egyik legnagyobb hulladékáramát, melynek mennyisége időben növekszik, az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott, a viszonylagos magas hasznosítási arány mellett.

A körforgásos gazdálkodásba való „bekapcsolódására” ma még az a jellemző, hogy a hulladékok hasznosítása elsősorban visszatöltési műveleteken és alacsony minőségű hasznosításon alapul (újrahasznosított aggregátumként közúti alapozásoknál).

A hazai szabályozásra jellemző, hogy az építési hulladékkal kapcsolatos jogszabályi környezet nem képez egységes egészet: több jogszabály rendezi a kérdést, amelyek időben és különösen a rendeletek esetében minisztériumok szerint is eltérőek. Szabályozásból adódó hiányosságok, hogy alapvetően csak a szelektív gyűjtés és hasznosítás az előírás, de a kötelező beépítés nem jelenik meg. Ugyancsak rezisztencia mutatkozik az építtetők részéről a hasznosított anyagok beépítésével kapcsolatban (minőségbiztosítási problémák), illetve jelentős a háztartásokból származó építési-bontási hulladék illegális lerakása. Továbbá hiányosságok mutatkoznak az építési-bontási hulladék nyomon követésében, valamint az ellenőrzési és felügyeleti rendszerben.

A hulladékgazdálkodás problémájába szerepet játszik a piac és a stakeholderek nyomása, a piaci igények hiánya (intelligens hulladékkezelés, technológiák és alkalmazási nehézségek), a környezetvédelmi oktatás hiánya, valamint magának a környezetvédelmi kultúrának az elmaradása (intelligens hulladékgazdálkodás hiánya, belső motiváció), továbbá a hulladékkezelés költségei, a pénzügyi kihívások. Ezek a nehézségek és kihívások mind a lakosság, a vállalatok, a hulladékkezelők, de az állam és a hatóság oldalán egyszerre jelentkeznek.

Böcskei Elvira és csapata tanulmányukban a nemzetközi és a hazai szabályozás kérdése mellett az építési hulladéklerakóhelyek gazdasági helyzetét is vizsgálták inert és vegyes hulladéklerakó helyek tekintetében. Az inert lerakóhelyek felkutatását követően a gazdasági adatok az e-beszámolóból letöltött éves beszámolókból kerültek feldolgozásra.