Zöld Műhely
Körforgásos gazdaság és hulladék gazdálkodás pénzügyi aspektusai
A projektről
A 2021/22-es kutatási évben Dr. Böcskei Elvira, Dr. Surman Vivien és Dr. Vértesy László a körforgásos gazdaság és a hulladékgazdálkodás pénzügyi aspektusainak járt utána, áttekintve a jelenlegi helyzetet, illetve a nemzetközi és a hazai szabályozás mellett az építési hulladéklerakó helyek gazdasági helyzetét is vizsgálták inert és vegyes hulladéklerakó helyek tekintetében.
Az építőipar az elmúlt évek egyik legdinamikusabban fejlődő szektora, így a körforgásos gazdaságba való bekapcsolása kiemelt figyelmet érdemel.
A körforgásos gazdaságban hangsúlyos az építési-bontási hulladék (construction and demolition waste – C&DW), mivel ez jelenti az EU egyik legnagyobb hulladékáramát, melynek mennyisége időben növekszik, az elmúlt tíz évben csaknem megduplázódott, a viszonylagos magas hasznosítási arány mellett.
A körforgásos gazdálkodásba való „bekapcsolódására” ma még az a jellemző, hogy a hulladékok hasznosítása elsősorban visszatöltési műveleteken és alacsony minőségű hasznosításon alapul (újrahasznosított aggregátumként közúti alapozásoknál).
A hazai szabályozásra jellemző, hogy az építési hulladékkal kapcsolatos jogszabályi környezet nem képez egységes egészet: több jogszabály rendezi a kérdést, amelyek időben és különösen a rendeletek esetében minisztériumok szerint is eltérőek. Szabályozásból adódó hiányosságok, hogy alapvetően csak a szelektív gyűjtés és hasznosítás az előírás, de a kötelező beépítés nem jelenik meg. Ugyancsak rezisztencia mutatkozik az építtetők részéről a hasznosított anyagok beépítésével kapcsolatban (minőségbiztosítási problémák), illetve jelentős a háztartásokból származó építési-bontási hulladék illegális lerakása. Továbbá hiányosságok mutatkoznak az építési-bontási hulladék nyomon követésében, valamint az ellenőrzési és felügyeleti rendszerben.
A hulladékgazdálkodás problémájába szerepet játszik a piac és a stakeholderek nyomása, a piaci igények hiánya (intelligens hulladékkezelés, technológiák és alkalmazási nehézségek), a környezetvédelmi oktatás hiánya, valamint magának a környezetvédelmi kultúrának az elmaradása (intelligens hulladékgazdálkodás hiánya, belső motiváció), továbbá a hulladékkezelés költségei, a pénzügyi kihívások. Ezek a nehézségek és kihívások mind a lakosság, a vállalatok, a hulladékkezelők, de az állam és a hatóság oldalán egyszerre jelentkeznek.
Böcskei Elvira és csapata tanulmányukban a nemzetközi és a hazai szabályozás kérdése mellett az építési hulladéklerakóhelyek gazdasági helyzetét is vizsgálták inert és vegyes hulladéklerakó helyek tekintetében. Az inert lerakóhelyek felkutatását követően a gazdasági adatok az e-beszámolóból letöltött éves beszámolókból kerültek feldolgozásra.
Résztvevők
Kulcsszavak
építési hulladék, hulladékgazdálkodás, inert hulladéklerakó, vegyes hulladéklerakó, körforgásos gazdaság