Zöld Műhely | ENERGIAHATÉKONYSÁGI KUTATÁSOK LAKÓ ÉS NEM LAKÓ ÉPÜLETEK TERÜLETÉN
Pre-bound és rebound hatás - Az energiahatékonysági fejlesztések eredményeinek korlátozódása
Készítette: Gróf Gyula és Tihanyi Kata
Az energiahatékonyság növelését követő többlet fogyasztást reboundnak, míg a felújítás előtt az épület fizikai állapota által indokoltnál kisebb fogyasztást pre-boundnak nevezik.
Az energiahatékonysági beruházások eredményessége a tapasztalatok szerint a legtöbb esetben elmarad az előzetesen meghatározott mértéktől, ezt a csökkenés energiamegtakarítási rés-nek nevezik. Az eredménytelenségnek számos oka van és többnyire nem tudunk egyetlen előidézőt megnevezni, mert egy összetett folyamat eredményezi. Az energiamegtakarítási rés létrejöttéhez négy lényeges elemet társítunk:
- a felújítás előtti állapot nem megfelelő ismerete,
- az alul fűtöttség vagy komforthiány,
- a felújítás során fellépő technikai okok és
- a felújítást követő használati mód.
Az energiamegtakarítás eredmény elmaradása abból a téves tervezési hipotézisből ered, hogy a nem felújított lakások energiafogyasztása pusztán azok fizikai állapotától függ és a felújítás után a fizikai állapotjavulás által indokolt energiamegtakarítás meg is valósul. A prognózis hiba tehát a felújítás utáni többletfogyasztás, és a felújítás előtti fogyasztás túlbecslése miatt is bekövetkezhet.
A rebound és pre-bound jelenségek mértékének meghatározása bonyolult, mert az emberek helyzetektől függő viselkedésének meghatározására van alapvetően szükség. Nem csak a viselkedési séma, hanem az energiafelhasználás műszaki és gazdasági körülményei, illetve valamennyi komponens kölcsönhatása határozza meg a rebound és pre-bound hatás mértékét. A mértéktől függően, a nagyszámú háztartásra való kiterjedés azt eredményezi, hogy az energiahatékonysági beruházások tömegétől várt primerenergia megtakarítás akár nem is jön létre.
A pre-bound hatás jelentőségét célszerű ehelyütt kiemelni, mert a nem elfogyasztott energiát lehetetlen megspórolni. A becsült és mért értékek közötti különbség okainak vizsgálatakor mutatkozik meg, hogy milyen nagy jelentősége van annak, hogy az energiahatékonysági beruházások vállalásakor valós, mért adatokra alapozzuk a programokat, hiszen így kisebb az esélye, hogy a célok nem valósulnak meg.
A rebound és pre-bound következtében elmaradó energiamegtakarítás jelentősége az egyre ambiciózusabb nemzeti és EU programokkal együtt megnövekedett és az energiahatékonyságot javító programokkal foglalkozóknak, függetlenül attól, hogy a döntéshozatali folyamat mely részében érintettek, foglalkozniuk kell ezekkel a hatásokkal, hogy az elvárt eredmények megvalósuljanak.
A szerzők tanulmányukban e témát járják körbe az elmélettől a gyakorlatig.
Kulcsszavak: energiahatékonyság, közvetlen és közvetett rebound és pre-bound, energiamegtakarítási prognózis hiba, energiamegtakarítási rés