Digi Műhely
Robosztus alkalmazás-ökoszisztémák blokklánc alapú digitális jegybankpénz rendszerekben
A projektről
A Robosztus alkalmazás-ökoszisztémák blokklánc alapú digitális jegybankpénz rendszerekben nevű alműhelyben két fő műszaki és egy ezeket kiegészítő jogi témában folytak a kutatások, fejlesztések, elemzések a digitális jegybankpénz témájában, mielőtt azonban ismertetnénk ezek eredményeit, röviden nézzük is meg konkrétabban mi is az a digitális jegybankpénz.
A digitális jegybankpénzt olyan digitális fizetőeszközként definiálhatjuk, amelyik az adott nemzeti elszámolási egységben denominált, és a központi bank közvetlen kötelezettségeként jelentkezik. Két fajtáját különböztetjük meg:
- wholesale: csak a pénzügyi intézmények, pénzintézetek férnek hozzá,
- retail: széleskörű, a háztartások számára is elérhető.
A BME-MNB közös kutatásában érdemes a retail fajtájú CBCD-re fókuszálni.
A fenti tulajdonságokon kívül nincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen mi is a CBDC, minden nemzeti bank kissé máshogy értelmezi.
Mindenesetre biztosan nem:
- készpénz /mert digitális/
- központi banki tartalékszámla-pénz /mert jóval szélesebb kör számára egy lehetséges fizető eszköz/
- privát pénz: /mert közvetlen központi banki kötelezettség van mögötte/
- és nem feltétlenül jelenti azt, hogy a központi bankoknak a lakosság számára számlavezetést kellene nyújtaniuk /de a svéd és a kínai modellben pilot projektként ezzel is kísérleteznek/
Azonban hogy pontosan milyen is, az függ:
- az adott központi bank céljaitól,
- az adott társadalomtól és gazdaságtól,
- az adott „nemzeti” pénz nemzetközi szerepétől.
A CBDC bevezetésének lehetséges motivációi, value driverei:
Az altémában végül 3 tanulmány készült el:
Résztvevők
Kocsis Imre, Gönczy László, Klenik Attila, Varga Pál, Frankó Attila, Oláh Bence, Mezei Kitti