Digi Műhely | Robosztus alkalmazás-ökoszisztémák blokklánc alapú digitális jegybankpénz rendszerekben
A digitális jegybankpénz általános és jogi szabályozási kihívásai tanulmány
Készítette: Mezei Kitti
A központi bankok a közjog hatálya alá tartoznak. Megbízatásukat az alapszabályuk vagy a központi bankokról szóló törvény írja elő, amely hatásköröket és jogköröket is biztosít számukra e megbízatás előmozdítása érdekében. Ez a felhatalmazás azt jelenti, hogy minden központi banki tevékenység szilárd jogi alapon nyugszik, ezért a CBDC kibocsátása sem lehet kivétel ez alól.
A jogi szabályozást meghatározza és eltérő kérdéseket vethet fel, hogy milyen megoldást választanak a jegybankok a digitális jegybankpénz (CBDC) terén. Általános kérdésekként fogalmazhatók meg az alábbiak: Van-e hatásköre a központi bankoknak a digitális „pénz” kibocsátására? Lehet-e a CBDC valódi „pénz”? A digitális pénz legyen törvényes fizetőeszköz? Kialakításától függően egy ilyen digitális pénz lehet a lakosság számára elérhető, kamatozó, anonim, illetve lehet blokklánccal biztosított vagy épp egyik sem.
A CBDC infrastruktúra biztonságos működésének biztosítása érdekében számos további jogi, adatvédelmi és kiberbiztonsági szabályozási kérdés is megválaszolásra vár. A tanulmány célja, hogy átfogóan vizsgálja a digitális jegybankpénz jellemzőit és ezek szabályozási kihívásait. Ennek keretében bemutatásra kerülnek az egyes jegybankok pilot projektjei (például az angol, svéd, kínai modell, illetve a digitális euró és dollár), illetve ezek tanulságai. Jogi szempontból meghatározó maga a CBDC – azaz hogyan biztosítható a hozzáférés e jegybankpénz új formájához – és annak jogi minősítése, valamint a CBDC infrastruktúrája, amely lehetővé teszi az átutalását és felhasználását a fizetésekhez (például a blockchain technológia segítségével).
Kulcsszavak: digitális jegybankpénz (CBDC), pénzkibocsátás, tokenizáció, blockchain, okosszerződés