Zöld Műhely | ENERGIAHATÉKONYSÁGI KUTATÁSOK LAKÓ ÉS NEM LAKÓ ÉPÜLETEK TERÜLETÉN

Épületenergetikai korszerűsítések: Ösztönzők és korlátok

Készítette: Gróf Gyula

A korszerűsítési hajlandóság növelésére indított programok sikerességének egyik feltétele, hogy a pszichológiai és strukturális ösztönzők és korlátok attitűd befolyásoló hatásait, a beruházási döntési folyamatban betöltött szerepüket ismerjük.

Az Európai Unió klímavédelmi programjának többször módosított, egyre ambiciózusabb céljainak elérését a lakások energetikai korszerűsítésének az elvártnál kisebb üteme kétségessé teszi. Az évente felújításra kerülő lakások alacsony száma az energetikai felújításról döntést hozók (lakástulajdonosok) hatékonyabb meggyőzésével lenne növelhető.

A tanulmány alapvető célja, azonosítani valamennyi fontos és kevésbé fontos tényezőt/jellemzőt, ami a lakástulajdonosok döntését befolyásolja valamely irányba. Az ösztönzők és korlátozók hatássorrendje alapján az energetikai korszerűsítéseket előmozdító programokban és más szakpolitikai intézkedésekben figyelembe vehetők a feltárt hatások, és ezzel hatékonyabbá tehetők azok.

A jelentős energetikai korszerűsítésben lakástulajdonosok gyakran nem elsősorban a gazdasági befektetési döntést látnak, a folyamatok összetettebbek. Mint egyéb döntéseknél, az energetikai korszerűsítés eldöntésének első mozzanata a szándék. A személyiség jellemzők (innovativitás és a fogyasztói magatartás) részben meghatározzák az egyén felfogását és magabiztosságát az energia hatékonysági beruházásokkal összefüggésben. 

 

Döntési folyamat modell az energetikai korszerűsítési beruházások meghozataláról (Klöckner & Nayum, 2017)

 

A tanulmány számos külföldi tanulmány eredményét mutatja be és egyesíti, ezeket az eredményeket a magyarországi kérdőíves felmérés megtervezésben lehet hasznosítani aszerint, hogy törekedve egy nem túlságosan hosszú kérdőív összeállítására, de mégis valamennyi releváns jellemző bekerüljön a vizsgálandó hatások közé. A tanulmány szerzői is megállapítják, hogy csak korlátozott számú magyarázóváltozó tűnik hasznosnak.

Például a következményekre utaló kategóriák magyarázóváltozói (a háztartásra és azon túl) gyakran kapcsolódnak az a felújítási döntésekhez, a leggyakrabban az energiaellátás függetlensége (64,3%), a hőkomfort és a természeti környezetre gyakorolt következmények (mindkettő 57,1%), a pénzügyi tényezők (53,3%) és az üzemeltetési kényelem (45,5%). Magyarázóváltozók a tranzakcióval, a ház esztétikájával kapcsolatban (mindkettő 33,3%) és a társadalmi következményekkel kapcsolatosak (14,3%) lényegesen kevésbé voltak fontosak.

A döntéselmélet azt sugallja, hogy az emberek csak korlátozott mennyiségű információt vesznek figyelembe a döntési folyamaton belül – nevezetesen azokat a szempontokat, amelyeket a legrelevánsabbnak találnak. Így az energiával kapcsolatos beruházási döntéseket előmozdító stratégiáknak elsősorban azokkal a szempontokkal kell foglalkozniuk, amelyek a döntéshozók számára a legfontosabbak.

Kulcsszavak: döntéshozás, korlátok, ösztönzők, felmérések