Az MNB-BME „Zöld Pénzügyek Kutatási Együttműködés” keretében 2020-ban kutatásokat végeztek a kutatók a lakóépület állomány energiahatékonyságának modellezésére, széles áttekintést adva a korábbi vizsgálatokról, módszerekről. Ezek ún. bottom-up modellezésen alapultak. Megvizsgálták továbbá a nem lakóépületekre vonatkozó hasonló kezdeményezéseket és megállapították, hogy nem lakó épületek esetén lényegesen kevesebb adat és megbízható felmérés áll rendelkezésre. A 2021-es kutatásban azt vizsgálták meg, hogy nem-lakó (elsődlegesen kereskedelmi funkciójú) épületek esetén a bottom-up módszertannak mely részei adaptálhatók és mennyiben kellene új megközelítést alkalmazni. Vizsgálataik elsősorban kereskedelmi épületek tanúsítványain alapulnak, de áttekintették a cégadatbázist is.

A kutatás keretében összesen 194 kereskedelmi épület energiatanúsítványát tekintették át. A tanúsítványok pdf formátumban álltak rendelkezésre. A formátum korlátai miatt csak néhány fő adat lenne leszűrhető közvetlenül az e-tanusitas adatbázisból, azok sem publikus hozzáféréssel. Ezért az elemzéshez szükséges adatokat manuálisan gyűjtötték ki és rendezték adatbázisba kutatóink. Az adatbázis alapján a következőket vizsgálták:

• Megnézték, hogy a tanúsítványok esetében milyen gyakran fordulnak elő bizonyos típusibbak, melyek a pontosságot befolyásolják.
• Megnézték, hogy milyen, a tipológia felállításához szükséges információk gyűjthetők ki.
• A tanulmányban egy előzetes tájékoztatást adtak a kereskedelmi épületek állapotáról.

A tapasztalatok tükrében megállapítható, hogy kereskedelmi épület kataszter felállítása megvalósítható, de számos nehézséggel, korláttal kell számolni, ezekről bővebben a tanulmányban számolunk be. A kutatás eredményeképp egy kiindulási tipológiai mátrixra tettek javaslatot kutatóink. A táblázat szerint 16 fő típus definiálható, de további finomhangolás szükséges.