Hogyan finanszírozható a villamos energia szektor dekarbonizációja? Kihívások és megoldásjavaslatok

Március 29-én zajlott az MNB-ZKK napenergia fórum IV. alkalma, aminek az volt a célja, hogy felmérje és bemutassa, hogy a megszokott finanszírozási formák mellett milyen egyéb finanszírozási megoldások lehetnek elérhetők a megújuló energia befektetők számára. A beszélgetés sok olyan problémára, szempontra világított rá, amelyeket érdemes kiemelni és a különböző szereplőknek tovább gondolni, megoldást keresni. 

A Fórumon Dr. Kaderják Péter, a ZKK vezetőjének köszöntőjét Szarvas Nóra, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának munkatársának prezentációja követte. Szarvas Nóra áttekintést nyújtott a most kialakult gyakorlat, a projektfinanszírozás hátteréről banki kockázatvállalási, és befektetői oldalról, majd kitekintést nyújtott arra vonatkozóan, hogy milyen egyéb finanszírozási lehetőségek, pl. zöld kötvények, merülhetnek fel, amikre nemzetközi példákat már ugyan lehet látni, de különböző okokból itthon még nem jelentek meg. Ezt követően a megújuló erőművi befektetők ismertették szempontjaikat, véleményüket. Molnár Gábor a MET csoport megújuló üzletágának üzletfejlesztési vezetője rávilágított, hogy a finanszírozási költség hatása óriási a megújuló energia projektek esetében, már 6-8%-os WACC esetén a teljes költségbázis harmada finanszírozási költség, így a finanszírozási tér alakulása nagy mértékben tudja befolyásolni a megújuló erőművi kapacitások jövőbeni alakulását hazánkban. A megújuló erőművek piaci oldalán közben egy drasztikus fejlődés történik a garantált állami áramvásárlási rendszerből (KÁT) rövid idő alatt eljutottunk a piaci alapú (CPPA, tőzsdei értékesítés) projektekig. A kivitelezői, befektetői kör erre szerinte tud reagálni, ugyanakkor a finanszírozók, bankok lassabban reagáló rendszerek. Jelentős kihívás elé néz a KÁT rendszeren nevelkedett finanszírozói szektor. Ezen túl rávilágított a jelenlegi projektfinanszírozási ügymenet azon pontjaira, amelyek szerinte fejlesztést igényelnének ahhoz, hogy azt a megújuló erőművi volument finanszírozni lehessen, amelyre a hazai dekarbonizációs célok teljesítéséhez szükség lenne. Szécsi Balázs az ALTEO tranzakciós menedzsere kiemelte azokat a szabályozási inkonzisztenciákat (pl. Robin Hood adó, CPPA vs. lízing), amelyek jelenleg fejtörést okoznak a piac számára, illetve azokat az egyéb piaci körülményeket, mint hosszú távú forward piacok hiánya és hálózati csatlakozási kapacitások szűkössége, amelyek szintén nehezítik a beruházók tevékenységét. Valamint bemutatta, hogy az erőművi beruházók számára melyek a projektfinanszírozás és a kötvény kibocsátás előnyei és hátrányai. Liener Gábor, a Raiffeisen bank tőkepiaci és befektetési banki részlegének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a fenntartható finanszírozás a ‘nice-to-have’-ből ‘must-have’-vé fog alakulni a jövőben. A befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos uniós szabályozás abba az irányba hat, hogy a teljes értékláncot, a beruházótól egészen a kisbefektetőig a zöld és fenntartható irányba terelje. Bemutatta, hogy a zöld instrumentumoknak nagyon sok formája lehet, nagy ütemben fejlődik ez az üzletág, a zöld kötvények viszik a prímet. Ugyanakkor zöld kötvényekkel véleménye szerint csak egy bizonyos méretgazdaságosság mellett érdemes számolni. A zöld kötvény sztenderdekről átfogó képet nyújtott, mérésük szerint a Greenium (zöld kötvény előny) 5-10 bázispont előny egy normál kötvényhez képest. Üveges Szabolcs az Unicredit bank struktúrált finanszírozási osztályának vezetője a projektfinanszírozás megoldás előnyeire, és a beruházók által kifogásolt bürokratikusság okaira világított rá. Szerinte a kereskedelmi bankok ezzel a struktúrával tudják a leghosszabb futamidőt, a legnagyobb tőkeáttételt, a legkedvezőbb ár mellett nyújtani a beruházók korlátozott kötelezettségvállalása mellett. Kitért a potenciális fejlődési lehetőségekre is, mint például a negatív revenue tail (a fix értékesítés időpályánál hosszabb hitel futamidő) elfogadására a bankok részéről, amire azért is szükség lesz, mert meglátása szerint egyértelműen a CPPA struktúráké a jövő. Herczog Péter az EBRD associate banker munkatársa ismertette, hogy az EBRD-nél is a zöld, megújuló és energiahatékonysági projektek kerültek fókuszba a finanszírozás fele ebbe az irányba kell menjen a jövőben, ezzel összhangban magyarországi tevékenységük esetében is ez a fő fókusz. Fontosnak látják, hogy az ambiciózus klímacélok megvalósulását támogassák, a következő években kiegészítsék a magyar bankszektor ezirányú tevékenységét. Végül Al-Sallami Linda a Deloitte szenior tanácsadója többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyon sokféle konstrukció lehetséges, más-más szereplőknek lehetnek ezek előnyösek, ugyanakkor itthon még alig léteznek alternatív konstrukciók. Hosszú távon szerinte a green washing kezelése fontos kérdéssé fog válni.

Összességében egy nagyon tartalmas beszélgetésre került sor, ami jól rámutatott arra, hogy jelenleg nagy átalakulás zajlik a zöld beruházások finanszírozási piacán, emiatt mind a beruházói, mind a finanszírozói, és végül mind a szabályozói fél részéről aktív figyelem és rugalmas alkalmazkodás szükséges.