Napjainkban minden jelentősebb aktor, így az Európai Unió is választ keres a globális környezeti kihívásokra. Az ökológiailag fenntarthatóbb társadalom eléréséhez szükségessé vált az erőforrások kibocsátásának korlátozása. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának költséghatékony és gazdaságos csökkentése az EU éghajlat-változási politikájának sarokköve.
Az EU ÜHG-kibocsátásiegység-kereskedelmi rendszert hozott létre. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS – Emission Trading System) egy kimeneti oldali szabályozási eszköz, amely szabályozza a kibocsátáskereskedelmi rendszerén keresztül kibocsátott üvegházhatású gázok maximális mennyiségét. A szabályozás kiterjed az erőművekre, az energiaintenzív iparágak széles körére és a légitársaságokra is.
A „cap-and-trade” modell egyrészt a kibocsátások és az erőforrás-felhasználás korlátozásával, másrészt bizonyos mennyiségű kibocsátási egységek engedélyezésével és kiosztásával igyekszik válaszolni a globális kihívásokra.
A cap-and-trade modellben a vállalkozó dönti el, hogy a kibocsátást/erőforrás-felhasználást csökkentő beruházásokat részesíti előnyben, vagy ha nincs elegendő kvótája, akkor másikat vásárol. Az egyensúly megteremtése túlmutat egy nemzet problémáján, és csak a globális megoldások adhatnak választ a globális kihívásokra. Kérdés, hogy a vállalkozások profitmaximalizáló tevékenysége mennyiben teszi lehetővé az emberiség jólétének biztosítását az erőforrás-kiadások minimalizálása mellett.
Érdekes kérdés, hogy melyik út érheti meg jobban a vállalatoknak, az idei évben többek között erre is kerestük a választ.
Dr. Ilyésné Dr. Molnár Emese