You are currently viewing A lakásállomány aránya a lakások építési ideje szerint

A lakásállomány aránya a lakások építési ideje szerint

Az évente kiadott településstatisztikai adatrendszerben vannak a lakásokra vonatkozó adatok, amelyek alapján érdekes idősorokat lehet képezni. Felmerül a kérdés, hogy ezekhez képest milyen újdonságot tudnak nyújtani a tízévente tartott népszámlálás során felvett lakásadatok. A következőkben azt mutatjuk be, hogy igenis van értelme a részletesebb népszámlálási adatfelvételnek.

Legutóbb 2011-ben tartottak népszámlálást Magyarországon. Ennek során felvették a lakások építési idejét is, ami alapján ki lehet számolni a települések lakásállományának kor szerinti eloszlását. Az adatokat az alábbi időszakokra vetítve összegezték:

  • 1945 előtt
  • 1945-1970
  • 1971-1980
  • 1981-1990
  • 1991-2000
  • 2011-2011

A fenti időszakokra nézve kiszámoltuk a lakások kor szerinti eloszlását településenként, amit aztán térképre raktunk. Az ilyen térképeket nézegetve sokféle kérdést merül fel az emberben, olykor könnyen belátható, elfogadható, máskor merész, esetleg nehezebben igazolható hipotéziseket lehet megfogalmazni.

Ha ránézünk arra a térképre, ami az 1945 előtt épült lakások arányát mutatja, azonnal szembeötlik, hogy Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében milyen nagy területen nincsenek már „öreg” házak. Ennek történetesen tudhatjuk az okát. A 70-es évek nagy tiszai árvize során tönkre mentek a régi építésű házak ezen a vidéken. Ezzel szemben meglepően nagy a 1945 előtt épült házak aránya Somogy és Baranya megyében (Pécs és környékét leszámítva), amivel viszont éles kontrasztban áll a következő 25 éves időszak, amikor is szinte nem épültek házak ezen a területen (lásd az 1945-1970-es térképet). A világháborút követő 25 éves időszak nagy „nyertese” az észak-magyarországi régió egy része: itt épült a legtöbb lakás ekkoriban. A következő évtizedről (1971-1980) látszik, hogy ez a Kádár-korszak prosperálásának ideje, a mai lakások legnagyobb hányada ekkor épül. Kicsit meglepő, és mindenképpen magyarázatra szorul, miért van az az összefüggő nagy tömb (lakásépítési „boom”) a keleti országrészben, és azt is jó lenne tudni, miért épült olyan – relatíve – sok lakás Hajdú-Biharban 1991-200 között. Azt már tudni lehet más forrásokból, hogy a rendszerváltás után a budapesti agglomerációban, illetve a Balaton mentén, és a nagyobb városokban, azok környékén fut fel a lakásépítési kedv, ami megmarad a 2001-2011-es időszakban is.

lakásállomány aránya 1945 előtt
lakásállomány aránya, 1945-1970
lakásállomány aránya, 1971-1980
lakásállomány aránya, 1981-1990
lakásállomány aránya, 1991-2000
lakásállomány aránya, 2001-2011

Molontay Roland, Pintér József, Ragács Attila, Szakadát István