Egy 2022 tavaszán végzett strukturált irodalomelemzés eredményeként meghatároztuk, hogy a felsőoktatási intézményekre összpontosító szakirodalmi kutatásokban a fenntarthatóság kérdésköre felértékelődött az utóbbi néhány évben. A feldolgozott fenntarthatóság-fókuszú cikkek a következő területekkel foglalkoznak elsődlegesen:

• fenntarthatóság-értékelési eszközök alkalmazása és bevezetése a felsőoktatási intézmények, programok, kampuszok vizsgálatára;
• attitűdök, motivációk a fenntarthatóság irányában;
• a fenntartható működésre való átállás mögött meghúzódó hatások, az ezzel kapcsolatos teljes elkötelezettség és részvétel;
• CSR és fenntarthatósági anyagok oktatása és tudásmegosztása;
• a fenntarthatóság megvalósítási hatékonyságának mérése;
• a fenntarthatóság meghatározása pl. a felsőoktatási szektorban;
• a fenntarthatóság felé vezető változás akadályai (pl. szakértelem, támogatás, ösztönzők, erőforrások, irányadó politika, kellő nyomás hiánya);
• az érintettek fenntarthatósággal kapcsolatos tapasztalatainak és meglátásainak tanulmányozása;
• fenntarthatóság kapcsolata a szabványokkal és tanúsítványokkal;
• fenntarthatósági jelentés;
• fenntartható fejlesztési célok megjelenése a felsőoktatási intézmények működésében.

Összességében arra a konklúzióra jutottunk, hogy egyrészt nagyon fontos minden tudományterületen a hallgatók edukációja fenntarthatósági témában, tehát az oktatásban egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon – tudományterülettől függetlenül – a fenntarthatóság. Ehhez pedig át kell tekinteni a mintatanterveket és az oktatási folyamatokat. Másrészt nagyon fontos, hogy az egyetemek és a kollégiumok működése, üzemeltetése is fenntartható legyen. Ezek megvalósításához pedig jelenleg elengedhetetlen egy megfelelő teljesítménymérő és monitoring rendszer megalkotása és működtetése, illetve beépítése az intézményi menedzsment rendszerbe.

Surman Vivien