A Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatási együttműködésének keretein belül 2022-ben kezdődött meg az a közös munka, amelynek fókuszában a magyar energiafüggetlenség erősítését kiemelten szolgáló programok kialakítása és részletes műszaki és gazdasági elemzése áll.

Az orosz-ukrán háború elhúzódása és az azzal szorosan összefüggő európai energiaválság rendkívül kedvezőtlen makrogazdasági hatásai rámutatnak arra, hogy a magyar gazdaság energiafüggetlenség irányába történő átalakulása nemzetstratégiai kérdéssé vált. Mivel Magyarország a hagyományos fosszilis energiahordozókban (kőolaj, földgáz, szén) viszonylag szegény, fosszilis import kitettsége viszont orosz relációban a legmagasabb, a fosszilis import részleges vagy teljes kiváltása egyszerre segíti elő energiafüggetlenségünk erősítését és orosz importfüggőségünk csökkentését.

A közös kutatás első eredményeit a GreenGas Akcióterv című tanulmány foglalta össze. Az akcióterv négy olyan program végrehajtását javasolta, amelyek 2021. évi bázison összesen 2 milliárd köbméter tartós földgázfogyasztás-csökkenést eredményezhetnek költséghatékony módon Magyarországon a 2020-as évek második felében.

Idén tavasszal pedig a BME Zéró Karbon Központ kutatói az MNB munkatársaival közösen elkészítették a GreenPower Akciótervet, amely azt a pályát vázolja fel számszerűsítve, hogyan érhető el, és milyen nemzetgazdasági hasznokkal járhat, ha Magyarország már 2028-ra eléri a hatályos energiastratégiában 2040-re meghatározott megújuló villamosenergia-termelési céljait (12 GW beépített időjárásfüggő megújuló kapacitás és 17 TWh-t meghaladó megújuló villamosenergia termelés). A megújuló áramtermelési célok korai teljesítése, tekintettel arra, hogy hazai erőforrások hasznosítására épül, jelentős közvetlen áramimport és közvetett földgáz import kiváltást eredményezhet, így erősítve hazánk energiafüggetlenségét.

Az energiafüggetlenség szempontjából leginkább releváns, mennyiségileg meghatározó megújuló áramtermelési potenciált az időjárásfüggő technológiák (nap és szél) jelentik Magyarországon. Ezért a tanulmány erre a területre összpontosít. Alapvető feltételezése, hogy a megújuló alapú áramtermelés részarányának növekedése a magyar áramtermelési mixben energiafüggetlenségünk erősítése szempontjából mindaddig kívánatos jelenség, amíg az nem okoz számottevő addicionális rendszerszintű szabályozási vagy egyéb hálózati integrációs problémát.    

A jelenleg ismert, hiteles finanszírozási potenciállal bíró beruházási tervek alapján Magyarország már 2028-ra elérheti a hatályos energiastratégiában 2040-re kitűzött megújuló villamosenergia-termelési céljait. A korai teljesítés összhangban lenne az EU megemelt szintű klímaambícióival és az ebből hazánkra háruló kötelezettségekkel (FitFor 55, RePower EU), egyben nagy lépést jelentene Magyarország energiafüggetlensége felé. Ugyanakkor az időjárásfüggő megújuló áramtermelés dinamikus növekedése jelentős hálózati integrációs (frekvenciaszabályozási és feszültségproblémák, hálózati torlódások gyakoribbá válása) és kisebb piacintegrációs problémákat okozhat. Ezek feloldása az előfeltétele annak, hogy a korai teljesítés megvalósulhasson. A problémák feloldására vonatkozó akcióterv-komponensek összefoglalóan rugalmassági piacépítésként kerültek elnevezésre.

A GreenPower Akcióterv az a program, amely lehetővé teszi, hogy 2028-ra a Nemzeti Energiastratégiában tervezett pálya (BAU) helyett a 2040-re tervezett időjárásfüggő megújuló áramtermelési forgatókönyv (AKCIÓTERV) valósuljon meg.   

Az Akcióterv becsült nemzetgazdasági hasznait a különböző szcenáriók mentén 1930–7360 milliárd forintra becsülte a vizsgálat. A hasznok 80 százaléka az importhelyettesítésből, 7 százaléka a termelési csúcsok tárolásából, 13 százaléka pedig a széndioxid-kibocsátás csökkenéséből származik.

Az Akcióterv végrehajtásának három feltétele van. Egyrészt szükséges a hazai villamosenergia hálózat megerősítése. Az Akcióterv végrehajtásával kapcsolatos hálózatfejlesztési beruházási igények maximumát 650 milliárd forintra becsülte a tanulmány.

Az Akcióterv végrehajtásának második feltétele, hogy a gyorsan növekvő időjárásfüggő megújuló kapacitások kiegyenlítéséhez szükséges többlet-rugalmassági kapacitások piacra lépjenek a kialakulóban lévő hazai rugalmassági piacon. A hazai adatok elemzése arra utal, hogy az időjárásfüggő áramtermelő kapacitások penetrációja nem igényel jelentős hazai rendszerszintű szabályozási tartalék növekedést. Az Akcióterv többlet tartalék igényét 2028-ra 755 MW-ra, 2040-re 1019 MW-ra becsülte a vizsgálat.

Felmérésre került, hogy egyes tipikus rugalmassági képességek milyen nagyságrendben építhetők ki vagy vonhatók be a piacra. Ez alapján a potenciális hazai rugalmassági kínálat bőven meghaladja az Akcióterv által generált, becsült rugalmassági keresletet. Az Akciótervhez kapcsolódó többlet-rugalmassági kereslet lehetséges kielégítésére három, eltérő fókuszú rugalmassági piacfejlesztési forgatókönyv (terv) került megvizsgálásra. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a tervezett energiatároló kapacitások kiépítése, a kereskedelmi méretű naperőművek 10 százalékának szabályozhatóvá tétele és 300-400 MW költséghatékony nagyfogyasztói rugalmassági képesség piacra léptetése elégséges a becsült többlet-rugalmassági kereslet kielégítésére. A vizsgált forgatókönyvek becsült beruházási költsége a 28–214 milliárd forintos sávban mozog.

Az Akcióterv végrehajtásával kapcsolatos beruházási igény maximuma tehát az elemzés alapján 864 milliárd forint körül van, szemben az Akcióterv nemzetgazdasági hasznaira adódó legszerényebb, 1930 milliárd forintos értékkel (emlékeztetőül: a becsült hasznok legmagasabb értéke 7360 milliárd forintra tehető). 

A GreenPower Akcióterv megvalósítása tehát nemzetgazdasági szinten megtérülő, energiaszuverenitásunkat fókuszáltan erősítő programnak tűnik. Végrehajtása ugyanakkor igényli még, hogy az új és meglévő rugalmassági képességek piacra lépését segítendő szisztematikus rugalmassági piacépítésre kerüljön sor Magyarországon. Ennek a szabályozási és intézményi építkezésnek a kulcsfontosságú elemei:

– Magyarország régiós szabályozási kapacitáspiaci integrációja

– az elosztói rugalmassági piacok tényleges működésének megteremtése

– az új rugalmassági piaci szereplők piacra lépését segítő MAVIR termékfejlesztés

– a működőképes független aggregátori és energiaközösségi modellek véglegesítése és

– egy, a HMKE-k rendszerintegrációját ösztönző komplex intézkedéscsomag megvalósítása.