Egyre több területen láthatjuk manapság, hogy a különféle szolgáltatások okostelefonról történő kényelmes, gyors igénybevételére jelentős felhasználói igény mutatkozik. Ez alól a trend alól a pénzügyi szolgáltatások sem jelenthetnek kivételt, amelynek következtében már régóta elérhetők a kereskedelmi bankok mobilapplikációi és az intézmények folyamatos fejlesztésekkel igyekeznek egyre komfortosabbá tenni ezen megoldásaikat.

Mindemellett napjainkban a digitális terméktervezés fontos szempontjává vált, hogy egy mobilapplikációnak nem csupán a megkívánt funkcionalitásokat kell biztosítania, hanem a használhatóság, esztétika és design, valamint a felhasználói élmény (UX) szempontjainak figyelembevétele is hangsúlyos kell, hogy legyen. E témakörben a BME-MNB együttműködés dedikált kutatások útján évente megvizsgálja, hogy a hazai piacon jelenlevő banki mobilapplikációk esetében miként érvényesülnek ezen aspektusok.

A kutatás első fázisa a 2020-2021-es és 2021-2022-es tanévekben zajlott. Ebben a fázisban BME hallgatók hazai banki mobilapplikációk használhatósági tesztelését végezték. A tesztelés érdekessége volt, hogy a részt vevő hallgatók szemmozgását követő technológiai megoldásokkal kvantitatív eredmények is születtek az egyes mobilapplikációk használhatóságát illetően (ezeket az ún. System Usability Scale, avagy SUS értékek mérésével határoztuk meg).

A 2022-2023-as tanévben a kutatás újabb fázisba lépett. E fázis előzetes célja az volt, hogy – a korábban elvégzett szemkamerás használhatósági vizsgálatok folytatásaként – további eszközökkel is gyűjtsünk felhasználói véleményeket, melyek alapján megtervezhető az „ideális banki mobilapplikáció” felhasználói felülete. E cél érdekében egyrészt szakértői interjúkat készítettünk, amely az aktuális FinTech és mobilapplikációfejlesztési trendekre összpontosított, másrészt egy nagymintás kérdőíves felmérés révén a korábbi évek használhatósági vizsgálati eredményeit is visszamértük.

Az eredmények alapján elmondható, hogy a banki mobilapplikációkat a felhasználók leginkább az alapműveletek elvégzésére (pl. egyenleglekérdezés, átutalás) használják, emiatt fontos, hogy a leggyakoribb funkciók könnyű és minél egyértelműbb elérhetősége biztosított legyen egy appon belül. A banki appok felületénél azonban egy érdemi kihívás, hogy a felhasználók egyre inkább szeretnék, ha minél több pénzügyi műveletet el lehetne végezni a mobilappban – ezzel csökkentve a fiókba járás, vagy akár a netes felületre való belépés gyakoriságát –, ugyanakkor fontos, hogy az applikációk felhasználói felülete átlátható legyen. E tekintetben érdekesség, hogy az ún. „hamburger menük” kevésbé preferáltak a felhasználók részéről. A kutatás rávilágított továbbá arra is, hogy a mobilappoktól egyre inkább elvárás, hogy akár többféle megoldással segítsék a pénzügyi tudatosság növelését a felhasználók oldalán (pl. havi költésekből kategorizált kimutatások készítése, pénzügyi fogalmak megismerésére játékos lehetőségek). A kutatás az MNB digitális transzformációt előmozdító munkáját is támogatja. A jegybank éves rendszerességgel ad visszajelzést a kereskedelmi bankoknak digitális stratégiájuk megvalósításának eredményeit illetően. Ezen egyeztetések során a BME kutatásából nyert eredmények különösen hasznosak, hiszen bemutatásukkal objektív, valós alapokon nyugvó visszajelzések adhatóak a bankoknak.