Az együttműködésről
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2019 őszén stratégiai együttműködési szerződést kötött a pénzügyi, közgazdasági és gazdálkodástudományi gondolkodás fejlesztésére, elsősorban olyan közelítéssel, hogy a műszaki innovációk üzleti és társadalmi értékének feltárásán és bemutatásán keresztül a két intézmény együttesen fejlessze Magyarország nemzeti versenyképességét.
Az együttműködés célja
Az MNB fentebb említett törekvéseinek elősegítése érdekében a Budapesti Műszaki Egyetemmel együttműködési megállapodást kötött. Az együttműködés stratégiai célja a pénzügyi, közgazdasági és gazdálkodástudományi gondolkodás, valamint a műszaki innovációk üzleti és társadalmi értékének feltárásán és bemutatásán keresztül a nemzeti versenyképesség fejlesztése.
Nemzetközi kapcsolatépítés
Az Együttműködés keretében a technológia vezérelt innováció pénzügyekre, üzleti modellekre és társadalomra való hatásai is vizsgálatra kerülnek. Ezzel kapcsolatban mind az MNB, mind a BME különösen törekednek a nemzetközi kapcsolatépítés fejlesztésére, európai, amerikai és ázsiai egyetemekkel való double-degree programok kidolgozására, oktató- és hallgatócserék megkötésére, illetve egyéb tudástranszferek megvalósítására. Kidolgozzák egy olyan regionális hatású fórum koncepcióját és működési kereteit, amely ezen a területen összekapcsolja az európai, amerikai, ázsiai és más fontos piacok, centrumok tapasztalatait. Hosszú távon kialakítják a tudomány, szakpolitika, üzlet és pénzügyi szféra olyan „résterületi” találkozási pontját (technológia-geopolitika-pénzügy), ahol a szakemberek a BME-MNB együttműködés témáiban magas szintű eszmecserét folytatnak és szakpolitikai iránymutatást adnak. Az Egyetemen zajló közgazdasági pénzügyi, valamint interdiszciplináris képzések és kutatások erősítése érdekében az MNB és a BME együttműködik a nemzetközi színtéren kiemelkedő szakembereknek az oktatásba és kutatásba történő bevonásában.
Hazai versenyképesség
A tudástranszfernek kiemelt szerepet szántak a résztvevők a hazai versenyképesség megőrzésére és javítására, elsősorban a közgazdász szakemberek képzésének fejlesztése által, különösen a digitális transzformáció hatásaként átalakuló és ezáltal fenyegetett iparágakban. Előirányozzák az ezekhez kapcsolódó pénzügyi folyamatok elemzését (például a nemzetközi e-kereskedelem pénzügyi elszívó hatásának kezelését, a mesterséges intelligencia megoldások jogalkotási folyamatokra való elemzését, illetve egyéb hatásaira való felkészítést).
Tudományos rendezvények
A közgazdász társadalom számára kiemelkedően érdekes témák kapcsán közösen szervezett tudományos rendezvényeket, konferenciákat tartása is célja az Együttműködésnek. Az MNB támogatja vezető nemzetközi hírű kutatók, Nobel-díjas tudósok meghívását. A BME vállalja, hogy nemzetközi tudományos kapcsolatai révén javaslatokat tesz a témák és a vendégelőadók kiválasztására.
Oktatás
Az MNB munkatársai a BME oktatási tevékenységének elősegítése céljából bevonhatók a BME oktatásába, ahogy majd a későbbiekben láthatjuk, ez több esetben is megtörtént, vendégelőadóként, szemináriumi órák vezetésén, illetve tantárgyak tartalmi kidolgozásában is. Mindkét intézmény munkatársai a műhelyvitákon előadásokkal képviseltették magukat.
Tanulmányok
Továbbá az Együttműködés célja volt, hogy a közös tudományos rendezvények, műhelyviták lezárásaként keletkező tanulmányok szerkesztett változatát közös kiadványok formájában jelentetik meg. Jelen kiadvány is e cél megvalósulását bizonyítja. Az MNB támogatja a kiadvány kiadását, a BME pedig vállalja, hogy részt vesz a tanulmányok szövegének gondozásában, a tanulmányokhoz szükséges elemzések, számítások elkészítésében. A BME oktatóinak publikációs tapasztalatait felhasználva javaslatokat tesz arra, hogy melyik tanulmány melyik hazai vagy nemzetközi folyóiratban jelentethető meg.
Tanulmányi versenyek, ösztöndíj programok
A BME az Együttműködés során a célrendszerbe illeszkedő oktatási programokhoz, tanulmányi versenyekhez illeszkedő hallgatói ösztöndíjak meghirdetését és megszervezését hallgatói körében végzi. Az ösztöndíj programok kereteit és feltételeit az MNB és a BME közösen határozza meg és az MNB finanszírozza. Az MNB biztosítja a BME MNB célkitűzéseihez kapcsolódó programjaira felvételt nyert hallgatóinak kutatómunkájához szükséges infrastrukturális feltételeket és publikációs lehetőségeket, rendelkezésre bocsátja kiadványait és támogatja az érintett programok működését.
Együttműködő Partnerek
A Magyar Nemzeti Bankról
Az MNB-nek, mint az ország központi bankjának, elsődleges feladatköre, hogy az ország monetáris politikáját meghatározza, fenntartsa a pénzügyi rendszer stabilitását és kezelje a devizatartalékokat. Ennek az elsődleges céljának – amelyek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szabályoz – a veszélyeztetése nélkül, és alapvető feladatainak ellátásán túl a törvény által biztosított keretek között támogatja a magyar közgazdaságtani szaktudás, valamint a magyar közgazdaságtudomány fejlesztését. Alapokmányában is deklaráltan ennek érdekében kapcsolatot alakít ki felsőoktatási intézményekkel, együttműködik hazai és külföldi kutatókkal a jegybank számára fontos elméleti és gazdaságpolitikai témák színvonalas elemzése és kutatása érdekében, valamint saját publikációival, tudományos cikkekkel, gazdaságpolitikai elemzésekkel, és egyéb ismeretterjesztő dokumentumokkal segíti a magyar közgazdasági kutatások és elemzések színvonalának emelését. Mindezeknek alapelveit, a Társadalmi Felelősségvállalási Stratégiájában foglalt Pallas Athéné Közgondolkodási Programjában foglalta össze, és határozta meg az, hogy ennek támogatására hogyan fejleszti saját intézményrendszerét, illetve hogyan kapcsolódik a felsőoktatás különböző elemeinek támogatásához vagy műhelyek kialakításához (doktori iskolák, kutatóközpontok, nemzetközi együttműködés keretében zajló képzésfejlesztések).
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a magyar felsőoktatás egyik legrégebbi, és legnagyobb hagyományokkal rendelkező egyeteme. Hét karán az együttműködés aláírásakor kezdte 227. tanévét több mint húszezer beiratkozott hallgatóval és mintegy 700 főállású oktatójával. Kiemelkedő tudományos teljesítményére jellemző, hogy mindegyik nemzetközi rangsorban szerepel, padjaiban három Nobel díjasunk is tanult (Gábor Dénes, Oláh György és Wigner Jenő), és oktatói folyamatosan magas szinvonalú publikációs tevékenységet folytatnak a nemzetközileg jegyzett folyóiratokban és konferenciákon. A Műegyetem megkerülhetetlen szereplője a hazai a K+F és innovációs ökoszisztémának is, kiterjedt vállalati kapcsolatrendszere, a műszaki- és természettudományi területekről származó találmányai, szabadalmai nemcsak magyar, hanem nemzetközi szempontból is jelentősek. Rubik Ernő világhíres bűvös kockája vagy Várkonyi Péter és Domonkos Gábor gömböce méltó utódai Bánki Dónát karburátorának vagy Kandó Kálmán váltóáramú mozdonyának, amelyek forradalmasították a gépjármüvek illetve a vasúti közlekedés fejlődését.
Kevésbé köztudott, de a hazai közgazdaságtan bölcsője is a Műegyetem volt, ugyanis Heller Farkas, akit bátran a magyar közgazdaságtani oktatás és kutatás megteremtőjének nevezhetünk itt hozta létre tanszékét, majd később – annak elismerésül, hogy a közgazdaságtan a műszaki tudománnyal egyenértékű fontossággal bír a Műegyetemen – magának az egész egyetemnek is rektora lett. 1948 után, amikor ennek a területnek a kizárólagos képző helye a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem lett, egészen 1998-ig szünetelt a BME-n a kari szintre emelése enne a tudományterületnek, amikor is megalakult a Gazdaság- és Társadalomtudományi kar, és talán a Műegyetemi hagyományokhoz való visszatérési folyamat csúcspontjának tekinthető a 2000-es év, amikor is az egyetem nevébe is visszakerült gazdaságtudomány; azóta a Műegyetem hivatalos megnevezése ugyanis Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.