Zöld Műhely

A Zöld Pénzügyek, Zöld Gazdaság Műhely célja, hogy feltárja azokat a területeket, ahol a pénzügyi világ elő tudja segíteni a fenntartható, hatékony zöld célok megvalósulását, hisz a pénzügyi közvetítőrendszernek a pénzügyi források allokálásában jelentős szerepe van abban, hogy milyen tevékenységek kapnak és melyek nem kapnak finanszírozást.

Az MNB-BME Együttműködés keretében 2019 óta működik az egyetemen a Zöld Pénzügyek, Zöld Gazdaság Műhely. A zöld pénzügyek alatt olyan alapvetően piaci alapon, magánforrásokra épülő pénzügyi közvetítést értünk, amelynek során a pénzügyi, befektetési, biztosítási szolgáltatások – a kockázatkezelési elvek sérülése nélkül – dedikáltan a környezeti fenntarthatóságot is szolgálják, jellemzően beruházások, projektek finanszírozásán keresztül.

A pénzügyi közvetítőrendszernek a pénzügyi források allokálásában jelentős szerepe van, hogy milyen jellegű tevékenységek kapnak és melyek nem kapnak finanszírozást. A hagyományos megközelítésben ezen döntéseket a szűken vett üzleti érdek alapján végzik, környezetvédelmi és etikus megfontolások marginális szerepet játszanak. A 2008-as válság egyik hatása volt az etikai kérdések megerősödése a pénzügyi szolgáltatásoknál, ill. az utóbbi években a környezeti és társadalmi fenntarthatósági szempontok is egyre nagyobb szerepet kapnak.

A műhely célja, hogy feltárja azokat a területeket, ahol a pénzügyi világ elő tudja segíteni a fenntartható, hatékony zöld célok megvalósulását. A műhely kutatásainak fókuszában a pénzügyi és vállalati szektorén túl megjelenik a lakosság ismereteinek és preferenciáinak vizsgálata is. Számos tanulmány és cikk íródott a műhely kutatási altémáiban, de ezek eredménye az oktatásban is megjelenik, így teremtve szinergiát az egyetem oktatási és kutatási feladatai között. A műhely oktatási célja, hogy az olyan fogalmak, mint a „zöld pénzügyek” vagy a „zöld számvitel” a BME hallgatóinak gyakorlati eszköztárában is megjelenjenek, illetve a tanórák keretein belül találkozzanak az energiahatékonyság, az elektromobilitás vagy épp a vízgazdálkodás kutatások eredményeivel is.

A Zöld Pénzügyek Műhely a 2020/21-es támogatási évben összesen 45 BME-s és 5 MNB-s kutató kollégával dolgozott együtt. A műhely minden alprojektjében havi rendszerességgel tartottak kutatási beszámolóval egybekötött szakmai workshopokat. Számos alprojektben az év közben izgalmas kihívások jelentek meg, amelyeket a műhely hatékonyan és rugalmasan kezelt.

„A legnagyobb globális kihívás az erőforráshatékony és fenntartható energiaellátásra való átállás.” A műhely egyik legtermékenyebb altémája az Energiahatékonyság tématerülete. Köszönhető ez annak is, hogy az épületek energetikai hatékonyságának kérdése mind az EU mind Magyarország szempontjából az energiafelhasználást csökkentő és ezzel együtt a CO2 kibocsátást csökkentését előmozdító programok egyik középponti szegmense.

Az elektromos járművek elterjedése hozzájárul a fenntartható és energiahatékony közlekedés megvalósításához, azonban a járművek magas beszerzési ára jelentős hátrányt jelent. A magas ár negatív hatása ösztönző intézkedések bevezetésével mérsékelhető. Ám még ekkor sem feltétlenül lehet világos: megéri-e beszereznünk egy elektromos járművet? A BME kutatói többek között ennek a kérdésnek a megválaszolására törekedtek.

Az Együttműködés keretében a 2020/21-es évben mintaprojektként egy több szereplős, izgalmas kihívásokkal kecsegtető folyótisztítási projekt valósulhatott meg. Ennek leglátványosabb eleme a BME főépülete előtti rakparton üzembe helyezett hulladékgyűjtő úszómű. E pilot projekt köré számos kutatás csatlakozott, a ponton fenntartható üzleti modelljének felállításán túl kutatóink megvizsgálták a ponton tágabb gazdasági és szakpolitikai környezetét is és számos javaslatot fogalmaztak meg a jövőre nézve.

Kutatásunk során arra keressük a választ, hogy a vállalatok zöld beruházási tevékenysége mögött milyen mozgatórugók húzódnak meg, illetve milyen összefüggések figyelhetők meg a zöld beruházással kapcsolatos hajlandóság és a vállalat múltbeli teljesítménye között és egyáltalán mi is az a számvitelben egyre divatosabb kifejezés a „Carbon Accounting”.

Az építési-bontási hulladék jelenti az EU egyik legnagyobb hulladékáramát, így a körforgásos gazdaságba való hatékony bekapcsolása kulcsfontosságú. A téma összetettségére utal, hogy maga a fogalmi meghatározás sem egyértelmű, illetve tovább nehezíti a helyzetet, hogy az építési hulladék nem homogén szerkezetű, így sokféle típusú hulladék kezelését kell szem előtt tartani, amelyek az újrahasznosítás során eltérő megoldásokat igényelnek.