Digi Műhely

Robosztus alkalmazás-ökoszisztémák blokklánc alapú digitális jegybankpénz rendszerekben

A projektről

A Robosztus alkalmazás-ökoszisztémák blokklánc alapú digitális jegybankpénz rendszerekben nevű alműhelyben két fő műszaki és egy ezeket kiegészítő jogi témában folytak a kutatások, fejlesztések, elemzések a digitális jegybankpénz témájában, mielőtt azonban ismertetnénk ezek eredményeit, röviden nézzük is meg konkrétabban mi is az a digitális jegybankpénz.

A digitális jegybankpénzt olyan digitális fizetőeszközként definiálhatjuk, amelyik az adott nemzeti elszámolási egységben denominált, és a központi bank közvetlen kötelezettségeként jelentkezik. Két fajtáját különböztetjük meg:

  • wholesale: csak a pénzügyi intézmények, pénzintézetek férnek hozzá,
  • retail: széleskörű, a háztartások számára is elérhető.

A BME-MNB közös kutatásában érdemes a retail fajtájú CBCD-re fókuszálni.

A fenti tulajdonságokon kívül nincs konszenzus azzal kapcsolatban, hogy tulajdonképpen mi is a CBDC, minden nemzeti bank kissé máshogy értelmezi.

Mindenesetre biztosan nem:

  • készpénz /mert digitális/
  • központi banki tartalékszámla-pénz /mert jóval szélesebb kör számára egy lehetséges fizető eszköz/
  • privát pénz: /mert közvetlen központi banki kötelezettség van mögötte/
  • és nem feltétlenül jelenti azt, hogy a központi bankoknak a lakosság számára számlavezetést kellene nyújtaniuk /de a svéd és a kínai modellben pilot projektként ezzel is kísérleteznek/

Azonban hogy pontosan milyen is, az függ:

  • az adott központi bank céljaitól,
  • az adott társadalomtól és gazdaságtól,
  • az adott „nemzeti” pénz nemzetközi szerepétől.

A CBDC bevezetésének lehetséges motivációi, value driverei:

CBDC value driverek

Az altémában végül 3 tanulmány készült el:

Résztvevők

Kocsis Imre, Gönczy László, Klenik Attila, Varga Pál, Frankó Attila, Oláh Bence, Mezei Kitti

Vonatkozó hírek

Vonatkozó blogbejegyzések