You are currently viewing Centralitásmutatók

Centralitásmutatók

Ha a magyarországi úthálózatot gráfként fogjuk fel, akkor az adatok alapján számolhatunk ilyen-olyan centralitásmutatókat, amelyeket természetesen ki is rajzolhatunk a térképekre is. Vegyük a hálózati elemzések során gyakran használt betweenness centralitásmutatót! Az alábbi térképen pirossal színezve láthatjuk azokat az utakat, amelyek magasabb betweenness értékkel rendelkeznek.

betweenness centralitásmutató

A betweenness mutató egyik lehetséges értelmezése szerint a magas értékekkel rendelkező utakat minősíthetjük úgy, hogy azok „kritikusak” az útrendszer egészén belül, mert, ha ezeket valamiért „kivesszük” a rendszerből, akkor az általuk összekötött részek közti „áramlás”, közlekedés megszűnik vagy lelassul.

Számolhatunk persze más mutatókat is. Megnézhetjük, hogy egyfajta klaszterezési eljárás segítségével hogyan lehet a településeken belüli utakat egymáshoz szorosabban köthető, azonos csoportokba rendezni. Ha ilyen számításokat végzünk el, az eredményeket értelmezhetjük úgy, hogy a gráfelméleti tulajdonságok alapján összekapcsolt utak a valóságosan létező településrészeket fedik le. Nézzünk meg egy konkrét példát! Közelítsünk a távoli nézetből a közelire, és vegyük először az egész országra kiszámolt mutatók értékeit.

modularitás-mutató, országos szint

Ezen a térképen persze nem látunk semmit sem eléggé részletesen, ezért érdemes „zoomolni” egyet. Ha így teszünk, akkor láthatjuk a következő térképrészletet. Itt már kivehetők egyes települések határvonalai, amelyeken belül már látszanak a különböző színekkel jelölt, összetartozónak kiszámolt utcacsoportok.

modularitás-mutató, regionális szint

Ha ezek után még tovább közelítünk a térképre, és megnézzük egyetlen város, jelesül Nagykanizsa – stilizált – utcaszerkezetét, akkor az alábbi ábrát kapjuk. Az egyes színek érezhető módon határolnak el egymástól és kötnek össze egymással összefüggő területeket. Tényleges nagykanizsai helyismeret birtokában pedig megkockáztathatjuk azt a kijelentést, hogy bizony ezek a klaszterezési eredmények elég jó pontossággal leképezik a város tényleges városzrész-határait. Egy mérés persze nem mérés. Egy következő kutatási feladatként érdemes kiírnunk magunk azt a feladatot, hogy ha beszereznénk elegendő számú olyan településtérképet, amelyekben szerepelnek a településrészek határai, akkor kiderülhetne, mennyire passzolnak a tényleges határok a klaszterezés során kiszámolt vonalakkal.

modularitás egy településen belül

Török János, Szakadát István