Zöld Műhely | ENERGIAHATÉKONYSÁGI KUTATÁSOK LAKÓ ÉS NEM LAKÓ ÉPÜLETEK TERÜLETÉN

Lakóépületek energiahatékonysága

A vizsgálatok során kiderült, hogy a sajátos hazai szabályozás miatt számos olyan felújítási változat létezik, amelynek kedvező a primer energia fogyasztása, azonban az energetikai besorolása kedvezőtlen marad. Ezért megállapítható, hogy nem feltétlenül a kedvező energetikai besorolásra felújított változattal lehet elérni a legnagyobb energiamegtakarítást.

Az épületenergetikai célállapothoz kapcsolódó hatásvizsgálat

Az épületek energetikai hatékonyságának kérdése mind az EU mind Magyarország szempontjából az energiafelhasználást csökkentő és ezzel együtt a széndioxid kibocsátást csökkentését előmozdító programok egyik középponti szegmense. Ennek alapvető oka az épületenergetikai szektor magas részaránya a végső energiafelhasználásban és ezzel együtt jelentős hozzájárulása a széndioxid kibocsátáshoz. A kézenfekvő energiafelhasználás csökkentése az épületek energiahatékonyságának növelése.

A 2022. közepén életbe lépő szigorítások – közel nulla energia igényű épületek létesíthetők – mellett kötelező előírás lesz, hogy az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. Ennek az előírásnak és az EU Taxonómia kritériumainak való megfelelés számos különböző műszaki megoldással lehetséges ugyan, de ma még nem ismert, hogy az ismert műszaki megoldások közül melyek terjednek el széles körűen és mindennek milyen következményei lesznek az építési és majdani üzemeltetési költségekre. Ennek kontextusában megvizsgálták kutatóink, hogy az új épületekre és a mélyfelújításokra vonatkozó szigorodó energetikai előírások hogyan hatnak az új építések és a mélyfelújítások volumenére és tartalmi elemeire.

A vizsgálatok során figyelembe vették a 2022. közepétől megváltozó szabályozási környezet várható hatásait, továbbá a 2021-es építőipari árszintet a számításokhoz. Vizsgálták, hogy az épületek korszerűsítése és építése során milyen hatást gyakorol a megcélzott energetikai kategória a várható kezdeti beruházási költségekre. A felújítási csomagokban jelentős felújításokat vizsgáltak, amihez átfogó energetikai követelményrendszer kapcsolódik

Nyolc épületet választottak ki a KEOP tipológiából jelen elemzésükhöz. Hat családi házat, két társas házat, melyek között két új építésű épület, egy családiház és egy társasház található.

Az eredményeket több nézőpont szerint elemezték:

  • primerenergia felhasználás – kategóriába sorolás szerinti sorrend
  • kategórián belüli költség sorrend
  • költségarányok szerinti sorrendhez rendelhető kategóriák

 

Az L4 típusú épület jellemzői. Forrás: A tanulmány.

 

Az energiatanúsítványok értékelése, jövőkép

Az energiatanúsítványok bevezetésének elsődleges célja az ingatlanpiaci folyamatok befolyásolása volt: létrehozásával azt akarták elérni, hogy az ingatlanok adásvétele során mértékadó mérlegelési szempont legyen az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minősége, illetve hogy energetikai korszerűsítési intézkedések megvalósítására ösztönözze az épülethasználókat, döntéshozókat. Másodlagos, de nagyon hasznos cél volt az adatgyűjtés, egy átfogó, reprezentatív adatbázis létrehozása az európai épületállományról, mely az adatok elektronikus tárolása, központi nyilvántartása hivatott biztosítani. A tanúsítványok rendszere az EU-ban 2006 óta, hazánkban 2008 óta működik.

Az energiatanúsítványok megbízhatóságáról részletes tapasztalatok vannak, hiszen 2013. óta működik a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara által koordinált ellenőrzési rendszer. Az elmúlt években éves szinten mintegy 4000 tanúsítvány ellenőrzésére került sor, melyek túlnyomó többsége véletlenszerűen kerül kiválasztásra. A tanulmányban áttekintettük az ellenőrzések tapasztalatait.

Megállapítottuk, hogy a tanúsítványok kialakítása, tartalmi követelményrendszere, amit a végfelhasználó lát belőle, nem változott és ma már sok szempontból elavultnak tekinthető mind szakmai mind felhasználói szempontból. Ezért időszerű a tanúsítvány kialakításának és a tanúsítás folyamatának újragondolása, nem csak nálunk, hanem az Unió többi tagállamában is. Az EU Horizon kutatási programjának keretében három nemzetközi projekt fut, mely a tapasztalatok áttekintését, és fejlesztési javaslatok kidolgozását célozza (QualDeEPC, U-Cert,  X-tendo). A kezdeményezés előrevetíti egy új generációs tanúsítási rendszer bevezetését, bár ez minden bizonnyal nem EU-szintű egységes rendszerként várható, hanem folyamatosan, a tagállamokban eltérő módon, de egymás rendszereinek figyelembevételével.

A tanulmányban kutatóink bemutatták a QualDeEPC projekt felmérésén alapuló nemzetközi értékelést. A hazai és nemzetközi helyzetkép áttekintése után SWOT analízist végeztek szerzőink, melyet az elkészült tanulmányban részletezünk.

Kulcsszavak: energiatanúsítvány, EU taxonómia, közel nulla követelmény, épületenergetikai korszerűsítés, aggregált energiamegtakarítás