Az MNB-BME együttműködés keretében 2019 óta működik az egyetemen a Digitalizáció, mesterséges intelligencia és adatkorszak műhely (rövidebben általában csak: „digitalizációs műhelyként” „Digi műhelyként” vagy „Ipar 4.0 műhelyként” nevezik) tevékenysége, amelynek kutatásai többek között az alábbi kihívásokkal, témakörökkel kapcsolatosan kerültek meghatározásra.

A digitális kor egyik fontos, új minősége az általános, mindenre kiható digitalizáció, a hálózati összekapcsoltság, a hálózatosodás. A digitális kor a kommunikáló ágensek és az információ közti kapcsolatot a hálózati összekapcsoltság révén olyan módon könnyítette meg, ahogy a kerék feltalálása megkönnyítette a dolgok, tárgyak mozgatását. A hálózati összekapcsoltság a digitális kommunikációs tér kereke.

A mesterséges intelligencia a következő „általános célú technológia”, azaz olyan technológiai megoldás, amely a gazdaság és szélesebben értelmezve az élet szinte minden területén felhasználható. Alkalmazása a gazdasági versenyképesség egyik meghatározó tényezője lesz az elkövetkező évtizedekben. Lényeges kérdés és problémakör, hogy hol és mikor használjuk a mesterséges intelligencia koncepcióját, illetve eszközeit a pénzügyi világban, illetve általánosabban a gazdaságban.

A tudásfelhalmozás és tudásátadás módja is megváltozik a digitális eszközök alkalmazása révén, a szenzorforradalom eredményeként az ember tevékenységéről, a természetes és teremtett környezetünkről olyan minőségű és mennyiségű adat keletkezik, amely eddig sosem állt rendelkezésre, ezt tekinthetjük az adatkorszak nyitányának. Az emberek, a gépek, a dolgok, a természeti és műszaki folyamatok digitális lábnyomainak elemzésével újfajta, a korábbiaknál sokkal megalapozottabb tudáshoz juthatunk az emberről, annak környezetéről, így a gazdasági folyamatokról. A minőségileg és mennyiségileg újfajta tudásrendszer, a digitális tér kialakulása arra is esélyt ad az ember számára, hogy megtalálja és kialakítsa azokat a feltételeket, megoldásokat, technikákat, amelyek biztosíthatják számára, hogy a jelenleginél sokkal hatékonyabban, hosszú távon fenntartható módon éljen természetes környezetében.

A digitális ökoszisztéma új minőségei generálják bizonyos technológiák társadalmi hatásainak exponenciálisan gyorsuló növekedését. Az Ipar 4.0 világa, az automatizáció, a szenzorok jelentette tömeges adatkezelés és felhasználás problémakörei, a megváltozott generációs igények, a teljes iparágakat érintő munkahelyi, szervezeti innovációs folyamatok kezelése egyaránt vizsgálandó területek. A megfelelő felmérés, a változások trendjeinek felvázolása, az előrelátható krízishelyzetek hatásának csökkentése, esetlegesen nyertes helyzetté tételének tudományos elemzése és gyakorlati kidolgozása a két intézmény szervezésében lehetségessé válhat.

A közös munka révén, a legfrissebb trendeknek megfelelően, többek között olyan területek vizsgálata valósult és valósul meg, mint a blokklánc alapú digitális jegybankpénz rendszerek kutatása, a gépi tanulás és mélytanulásos algoritmusok gyakorlati elemzése Natural Language Processing érintésével, a KKV-k és a lakosság digitalizációs felmérése, valamint a banki mobilalkalmazások felhasználói élmény (UX) centrikus tanulmányozása.

A műhely fontos oktatási célja, hogy növelje a BME-s diákok, különösen a mérnökképzések hallgatóinak pénzügytudatosságát és hogy a hagyományos ismereteken túl, megismertesse őket az új pénzügyi technológiákkal is.