A vállalkozások gazdasági helyzetére vonatkozó információkat a számviteli beszámolók tartalmazzák. Függetlenül attól, hogy IFRS, US GAAP, vagy az adott nemzeti beszámolók alapján készülnek a kimutatások, valamennyien egységesek abból a szempontból, hogy a vagyoni helyzetükről, eredményességükről tájékozódhatunk. Magyarországi vonatkozásban a 2000. évi C. törvény a számvitelről biztosítja a jogszabályi hátteret arra vonatkozóan, hogy az érdekeltek, a piaci szereplők valós, hű képet nyerjenek a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi-, jövedelmi helyzetéről. 

Időszerű felvetni és megvizsgálni, hogy elégséges-e a szűk érelembe vett gazdaság helyzet bemutatása, vagy ma már a vállalkozások hosszútávú működéséhez elengedhetetlen fenntarthatósági kihívások és azok megoldása érdekében tett intézkedések ismertetése is?  

A téma aktualitását adja, hogy az Európai Unió stratégiájában kiemelt szerepet játszik a fenntarthatóság három dimenziója, a gazdasági, a szociális és a környezetvédelmi szempontok. 

Az Európai Unió hat környezeti célkitűzéssel szemben – az éghajlatváltozás mérséklése; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; a vízi és a tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; a körforgásos gazdaságra való átállás; a szennyezés megelőzése és csökkentése; a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása – fogalmaz meg elvárásokat, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatóság előmozdításához (2020/852).

A nem pénzügyi vállalkozások – az Európai Bizottság külön szabályozta a nem pénzügyi vállalkozások mellett az Eszközkezelők, a Hitelintézetek, a Befektetési vállalkozások és a Biztosítók és viszontbiztosítók – a nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozóan kötelesek tájékoztatást adni arról, hogy a vállalkozás tevékenységei milyen módon és mértékben kapcsolódnak környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekhez. 

A nem pénzügyi nagyvállalatoknak 2023. január 1-jétől közzé kell tenniük – az előző éves beszámolási időszakra, vagyis a közzététel időpontját megelőző naptári évre vonatkozóan –, hogy gazdasági tevékenységeik mely környezeti célkitűzéshez járultak hozzá jelentős mértékben. Ennek keretében ismertetniük kell a környezeti szempontból fenntarthatógazdasági tevékenységekkel kapcsolatos teljesítménymutatókat, és az azokhoz kapcsolódó információkat. A kulcsteljesítménymutatók – Key Performance Indicators (KPI-ok) – az árbevételre, a tőkekiadásokra, a működési költségekre és azok arányára vonatkozik (2020/852 EU Rendelet (22); 2021/2178 EU Rendelet).

A Bizottság a tájékoztatási kötelezettséget a nagyvállalatokra vonatkozóan írja elő – hivatkozva arra, hogy a kisebb vállalatokra ez aránytalanul nagy terhet róna –, így a kisebb vállalatok önkéntes alapon dönthetnek arról, hogy közzéteszik-e a fenntarthatóságra vonatkozó információkat. Várható azonban, hogy az intézkedések hatással lesznek a kis-és középvállalkozói szektorra is, ugyanis a logisztikai ellátáslánc kulcsszereplői, így fontos, hogy a fenntarthatósági célokhoz a kkv-k is hozzájáruljanak. 

Dr. Habil. Böcskei Elvira, egyetemi docens, tanszékvezető

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 

Pénzügyek Tanszék