You are currently viewing Tájhasználati oktatójáték és tudásfelmérés

Tájhasználati oktatójáték és tudásfelmérés

Az MNB-BME együttműködés „Reziliens és fenntartható vízgazdálkodás” projektjének részeként a hallgatók játszva próbálhatták ki, hogyan hatnak gazdasági döntéseik a környezetükre.

Az MNB-BME együttműködésben létrejött Zöld Gazdaság Műhely „Reziliens és fenntartható vízgazdálkodás” projekt szakmai kutatási feladata mellett megvalósított oktató-felmérő program célja, hogy fejlessze egyetemi hallgatók gyakorlati és elmélet ismereteit néhány éghajlatváltozással kapcsolatos kérdésben. A program két részből állt, az egyik az eddig megszerzett ismertek alkalmazását, a lehetőségek sokrétűségét és helyzetkezelés nehézségeit mutatta be társasjáték formájában,  a másik része hagyományos kérdőíves felmérés volt, ahol a hallgatók egy rövid kérdőívet töltenek ki.

„A Völgy urai” tájhasználati oktatójáték (ártéri társasjáték) résztvevői kis csoportban különböző szerepekben a valóságos helyzeteket utánzó kérdések megoldásában próbálhatták ki magukat. További cél a játszva tanulás, tapasztalatszerzés, valamint a gyakorlatra felkészítés, hogy képesek legyenek komplex helyzeteket, programokat kezelni.

Az oktatójáték egy elképzelt Völgy életéről szól. A Völgy közösségét a gazdák és a helyi szervezetek valamelyikében dolgozó emberek alkotják, amelyek a helyi önkormányzat, a Vízügyi Hivatal, a Helyi Fejlesztési Hivatal (LDO), a Völgybank és a Nemzeti Park. Az emberek a gazdaságukban vagy a helyi szervezetek valamelyikében dolgozva keresik meg a kenyerüket. A játékban az évről-évre meghozott döntések alapján alakulnak a gazdálkodók lehetőségei és eredményei, valamint részben tevékenységük hatására változnak a Völgy adottságai, a biodiverzitás, a talajnedvesség, a folyó által elöntött területeken a vízborítás. A játék valós helyzeteket mutatott be, így lehetőséget biztosított döntéskényszer megélésére, a komplexitás érzékelésére. Az oktatók tapasztalatai szerint a természeti- és gazdasági rendszerek kapcsolatai nem átláthatók a fiatalok számára, ezért a komplex rendszer mélyebb bemutatása szükséges.

A kérdőíves felmérés témája „A víz körforgásának és a növényzet párologtatásának jelentősége az éghajlat szabályozásában” volt. Öt műszaki és egy tudományegyetem hallgatóiból kértek fel egy-egy tanulócsoportot, összesen 200 hallgatót a kérdőív kitöltésére. A felmérés egy egyoldalas, 10 kérdésből álló kérdőívből áll, ahol a hallgatóknak többféle kérdéstípusra kellett válaszolniuk. Egyrészt szöveges válaszban a növények „működésének” és a klímára gyakorolt hatásának legfontosabb fogalmait kellett megadni. A másik kérdéstípus alapvető lexikális ismeret alkalmazásának képességét vizsgálta, megadott válaszokból kellett kiválasztani egyet

A felmérés célkitűzései voltak: a hallgatók mennyire vannak tisztában az alapvető fizikai és ökológiai tényekkel és ismereteik mennyire terjednek ki folyamatok, összefüggések megértésére; tudatosítani, hogy az éghajlatváltozás kiváltó okai között jelentős szerepe van az emberi tevékenységnek azzal is, hogy a természetes felszínborítás megváltoztatásával gyengítjük a táj mikro- és mezoklíma- szabályozó, kiegyenlítő szerepét; valamint behatárolni, hogy a későbbiekben hol és milyen ismereteket szükséges az oktatásban hatékonyabban átadni.

A válaszok oktatási intézménytől függetlenül hasonló mintázatot mutatnak. A válaszadók zöme a tényszerű ismeretekre és a folyamatok működésére rákérdezve hiányos tudással rendelkezik, azonban amikor megadott válaszok közül kellett kiválasztani a megfelelőt, akkor jól következtette ki a helyes választ. Az eredmény azt jelzi, hogy a passzív tudás már megvan a válaszadók többségénél. Érdemes lenne erre építve elmélyíteni a tudást, és a gyakorlatban való használhatóságát erősíteni.

A projektben a BME részéről az Építőmérnöki Kar munkatársai, Báder László a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék doktorandusza, Baranya Sándor egyetemi docens, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék tanszékvezetője, Decsi Bence a Vízközmű és Környezetmérnöki Tanszék doktorandusza, Horváthné Nagy Eszter Dóra a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék adjunktusa, Kozma Zsolt a Vízközmű és Környezetmérnöki Tanszék egyetemi docense vett részt.