Egy ország fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a fiatalokra, az ifjú tehetségekre már időben figyelmet fordítsunk, és formáljuk gondolkodásmódjukat, hogy annak részét képezze a kockázatvállalás, az élethosszig tartó tanulás és a vállalkozói szellem. A felsőoktatás az innovációk közvetlen és közvetett katalizátora. Hatást gyakorol a lakosság általános és specifikus ismeretére, a kultúrára, meghatározza az egyének viselkedésének jellemzőit, az attitűdjüket (megfelelően kritikus szemlélet), így az emberek kutatásokra, fejlesztésekre, újdonságokra való nyitottságának mértékét is. A tudás-alapú gazdaságban teret hódít az intelligens növekedés, mely a versenyképesség egyik, ha nem a legideálisabb eszköze lehet regionális és nemzetközi viszonylatban egyaránt.
Az országok versenyképességét mérő riportok, kimutatások számos olyan elemet tartalmaznak, melyek kapcsolódnak a felsőoktatáshoz. A riportok szemléltetik az egyetemek fejlődéssel kapcsolatos jelentőségét és a gazdaságilag fontos területekre gyakorolt közvetett hatását.
A World Economic Forum jelentéseiben kiemeli, hogy olyan oktatási rendszerre van szükség, amely a hallgatókat tanulmányaik alatt felkészíti a rendkívül gyors munkaerőpiaci változásokra, a technológiai fejlődés pozitív és negatív hatásaira, illetve arra, hogy a gazdaság és társadalom hasznos szereplőivé váljanak.
Az IMD-World Competitiveness Centre 1989 óta készíti el a világ versenyképességi évkönyvét. Ennek keretein belül az országok versenyképességi pozíciója a hosszú távú értékteremtés érdekében menedzselt kompetenciák alapján kerül meghatározásra. Az IMD 4 fő területet vizsgál az országok besorolásakor: gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság, üzleti hatékonyság és infrastruktúra. E területek alapján Magyarország 2022-ben a 39. helyet foglalta el az országok versenyképességi rangsorában, míg előrejelzések szerint 2023-ban pozíciónk a 46. helyre csúszhat vissza.
A felsőoktatási szektorban végbemenő változás vizsgálata érdekében az Eurostat adatbázis alapján 10 gazdasági mérőszámot különítettünk el. E 10 mérőszám 2018-2021 közötti magyarországi értékeit összevetve az IMD versenyképességi területein való magyar pozíciók alakulásával azt mutatja, hogy szinte minden mérőszám közepes, illetve erős kapcsolatban van a versenyképességi területekkel. Azaz, a felsőoktatáshoz kötődő gazdasági mutatók nem csak az infrastruktúrára, de a teljes versenyképességi besorolásra hatással bírnak.
- ábra: Korreláció az IMD versenyképességi területek és a vizsgált Eurostat mérőszámok között (p≤0,05; szaggatott-közepes korreláció, teli-erős korreláció)
Hazánkban a vállalatok versenyképességét, az oktatás gyakorlatiasságát nagymértékben támogatják az egyetemek és a vállalatok között létrejövő együttműködések. Az utóbbi évek kooperációs projektjeinek fókusza általánosan innovációra, startup kezdeményezésre vagy K+F tevékenységre terjedt ki. Az összes megvalósuló programot figyelembe véve három együttműködési irány különböztethető meg: gyakorlati, elméleti és hibrid. A 2. ábra mutatja, hogy az utóbbi évek egyetemek-vállalatok között létrejött valamennyi projektje mely irányt képviselte.
2. ábra: Együttműködési projektek besorolása
E projektek magyarországi eloszlását mutatja a 3. ábra. Az ábrán a kék körök nagysága a projektek számosságát jelzi. Az ábra alapján jól kivehető a fővároson kívül két vidéki város, Győr és Debrecen jelentősége.
3. ábra: Együttműködési projektek városonként (egyetemenként)
A fenntarthatóság eszméjének elterjedése további mérőszámok szerepét erősíti, legyen szó vállalati-egyetemi együttműködésekről vagy országok közötti rangsorról. Az intelligens, fenntartható növekedés támogatja nemcsak a nagyvállalatok, de a KKV-k és összességében az ország versenyképességét is, ugyanis az utóbbi években felértékelődött ez a szempont a klímaváltozás egyre megdöbbentőbb közeledése révén.
Az egész egy láncolat eredményeként jön létre. Az alapokat az iskolákban oktatják, ahová igyekeznek beépíteni a fenntarthatósági nevelést tantárgyakon átívelő, interdiszciplináris módon. Ezt a fajta ismeretet és fenntarthatóságtudatos szemléletmódot viszik tovább a fiatalok egész életükben, így a munkahelyükre is. Információcserével, szervezetfejlesztéssel könnyedén beintegrálható a fenntarthatóság a vállalatok tevékenységébe az apróbb lépésektől (energiatakarékos izzók használata) kezdve a teljes környezettudatosságig (újrahasznosítás, energiahatékonyság, hulladékmentesség, stb.), és végül a fenntarthatóság valamennyi pillérjéig (gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság).
A cél közös, mindenkit ugyanaz vezérel: fenntarthatóbb világra van szükségünk
Az egyetemek szerep-, és hatásköre plenáris, éppen ezért rendkívül fontos a felsőoktatás színvonalának, minőségének fenntartása és folyamatos fejlesztése, a tananyagok aktualizálása, a gyakorlatiasság előtérbe helyezése.
Dr. Surman Vivien, Fülesdi Adrienn, Galavics Diána, Jenei Bence