A 2022 tavaszán végzett strukturált irodalomelemzés eredményeként meghatároztuk, hogy a felsőoktatási intézményekre összpontosító szakirodalmi kutatásokban a versenyképesség kérdésköre felértékelődött az utóbbi néhány évben. A feldolgozott versenyképesség-fókuszú cikkek alapján, az MNB versenyképességi programja szempontjából a legfontosabb megállapítások az alábbiak:

• az ipar 4.0 megjelenése és elterjedése az Európai Unióban a világgazdasági válságot követően felgyorsult és a versenyképesség elválaszthatatlanná vált a digitális átalakulástól.;
• célszerű az inkubátorok és spinoffok támogatása hatékonyságának és eredményességének mérése.;
• célszerű a felsőoktatási statisztikák olyan jellegű részletes bontása, hogy jobban tanulmányozni lehessen a szakirányú továbbképzések felnőttképzési szerepét;
• érdemes lenne egy olyan honlapfül létrehozását elindítani, mely ismerteti a hallgatói jogviszonyban lévő, illetve a frissen végzettek számára a vállalkozóvá válás részleteit.;
• javasoljuk a hallgatói GYED területi, és képzésenkénti eloszlásának statisztikai elemzését, külön kimutatását. Ebből következtetés vonható le arra, hogy milyen jellegzetességei vannak (vannak-e) az igénybe vevőknek, illetve milyen mértékben nő meg a gyermekvállalási kedv az alap- és mesterképzésben az új támogatási forma hatására;
• javasoljuk a jelenlegi arányok vizsgálatát (hazai hallgatók külföldi tanulása, külföldi hallgatók magyar képzésekben való részvétele) és az eredmények alapján a megfelelő %-os eloszlás meghatározását: azaz azt, hogy mi a céleloszlás, ami még nem okoz minőségromlást. Ez utóbbin értve, hogy nem növekszik meg túlságosan azoknak a külföldi hallgatóknak az aránya, akik alapvetően nem a magas szintű oktatás igénybe vétele céljából, hanem más okból (idegen kultúrák megismerése, nyelvtanulás, hazai felsőoktatás elégtelensége stb.) keresik a magyar felsőoktatási képzéseket;
• javasoljuk, hogy az állam a verseny fokozása érdekében azonos módon finanszírozza az azonos tevékenységeket (oktatás és kutatás), a fejlesztési forrásokat nyilvános pályázatokon keresztül tegye hozzáférhetővé, a fogyasztók (leendő hallgatók) informáltságát növelendő – a felvi adataira alapozva – adatbázist hozzon létre, a versenyben pénzügyi, vagy szakmai kudarcokat szenvedő felsőoktatási intézményeket ne konszolidálja;
• az alumnirendszerrel kapcsolatban szintén javasoljuk felsőoktatási adatszolgáltatás kialakítását, hogy nyomon követésével visszajelzést lehessen kapni ennek az eszköznek a felsőoktatási versenyben betöltött szerepéről (marketing-eszköznek tekintik, vagy inkább a társadalmi reprezentáció színterének);
• javasoljuk az intézményi beszámolási rendszer módosítását, hogy kimutatható legyen a felsőoktatási intézmények évente mennyit költenek infrastruktúra fejlesztésre, karbantartásra. Ezzel nyomon követhető lenne a fejlesztések iránya, mértéke, objektív outputok és eredmények formájában.;
• javasoljuk, hogy a felvi nyilvános adatai mentén az MNB kövesse nyomon a frissen végzettek jövedelmi adatait, azaz, hogy mely intézmény mely képzését értékelik legjobbnak a munkáltatók..

Összességében arra a konklúzióra jutottunk, hogy a versenyképesség növeléséhez nagyon fontos a stukturált adatszolgáltatás és adatelemzés. Ezek megvalósításához pedig jelenleg elengedhetetlen egy megfelelő teljesítménymérő és monitoring rendszer megalkotása és működtetése, illetve beépítése az intézményi menedzsment, illetve a finanszírozást nyújtó állami rendszerbe.

Dr. Szabó Tibor