Amikor a mesterséges intelligenciákról beszélünk, akkor akaratlanul is hajlamosak vagyunk robotokat magunk elé képzelni.
Robot
A robot szó a szláv работа (rabota) szóból ered, ami munkát (szolgamunkát) jelent. A kifejezésből kiindulva nyilvánvaló következtetés, hogy a robotok munkavégzésre alkalmas gépek.
A robot szót meghallva leggyakrabban talán kézzel, lábbal, emberi archoz hasonló fejjel rendelkező humanoidokat, úgynevezett androidokat, mesterséges embereket képzelünk el, amik szinte minden emberi feladat elvégzésére alkalmasak, intelligensek, és beszélni is képesek (érdekesség, hogy az androidok már az egyiptomi és görög mitológiában is megjelennek – nem modern világunk agyszüleményei). Ezek az androidok általában mesterséges intelligenciát használnak, ugyanakkor a robotoknak egyáltalán nem feltétele az intelligencia.
A legtöbb ma használt robot buta. Bizonyos előre programozott feladatok elvégzésén kívül nem képesek semmi másra, programozásukon túl már a fizikai kialakításuk is kötöttségek közé szorítja őket. A robotokat kategorizálhatjuk aszerint, hogy mennyire autonómok, miként képesek mozogni, munkájukat ellátni. Ez alapján megkülönböztetünk:
- teljesen autonóm, mesterséges intelligencia által működtetett robotokat,
- félautonóm, számítógép, illetve ember felügyelte robotokat,
- autonómia hiányos, közvetlen emberi irányítás alatt álló, távvezérelt robotokat.
Mesterséges intelligencia
Magát a kifejezést egy amerikai kutatónak, John McCarthynak köszönhetjük. Az „artificial intelligence” (röviden A.I.) elnevezés 1956-ban született meg, bár kutatásának kezdete régebbre datálható. A mesterséges intelligenciát bár összefüggésbe hozzuk a robotokkal, láthatjuk, hogy nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz.
A fogalmat legkönnyebben úgy érthetjük meg, ha megértjük, hogy a különböző gépek, amiket létrehoztunk, feltaláltunk általában arra szolgáltak, hogy az emberi, illetve állati fizikai erőt helyettesítsük, illetve múljuk felül mesterséges izomerővel. Ugyanezen logika mentén egy párhuzamot húzva juthatunk arra a következtetésre, hogy a mesterséges intelligenciát azért alkottuk meg és fejlesztjük, hogy az emberi elmét másoljuk le, helyettesítsük, illetve: múljuk felül.
A mesterséges intelligenciák adatokkal működnek, és lényegében: szoftverek, programok. Ezek a programok erőforrásokat emésztenek fel, amihez számítógépek kellenek. Számítási kapacitást biztosító processzorok, adatok tárolására alkalmas tárhelyek és memóriák. Egy mesterséges intelligenciával épp ezért számtalan fizikai (már ha egyáltalán van ilyenje) formában találkozhatunk. Állhat akár több száz számítógép alkotta hálózatból is, és „találkozni” vele az interneten tudunk a mobil telefonunkon keresztül. Fizikailag a mesterséges intelligenciát ugyanolyan nehéz megfogni, mint amennyire nehéz lenne jelen weboldalt, ami szintén számítógépeken, szervereken működik.
Borítókép: 2019-ben StarCraft II játékban a világ legjobbjait legyőzi a Google leányvállalat DeepMind által készített AlphaStar MI-ja
Szádeczky Tamás