A hamis illúziók felszámolása, a szabadság magvainak elhintése

A Pallas Athéné könyvkiadó gondozásában már magyar nyelven is olvasható az indiai szerzőpáros könyve, az Egység kontra 1% – A hamis illúziók felszámolása, a szabadság magvainak elhintése. A könyv szerzői világszerte elismert környezetvédelmi aktivisták, akik sajátos módon hívják fel az olvasó figyelmét a Föld, a bolygó, az emberiség védelmére. Könyvükben a multinacionális vállalatok szerepét, felelősségét helyezik a középpontba. Az Egység kontra 1% című írásukban visszatérő gondolatként jelenik meg, hogy a vállalatok profitérdekeltsége törvényszerűen felülírja-e a Föld ökológiai eltartó képességét? Valóban a felső 1% kezében van a hatalom?

Egy olyan globalizált világban élünk, ahol a nyelvek és kultúrák sokszínűségével találkozunk, ahol a gazdasági, társadalmi egyenlőtlenségek jelen vannak. Vajon lehet-e egy olyan jövőképet teremteni, amely biztosítja az emberiség jólétét? Mindehhez szükséges többek között az ökológiai és ökonómiai egyensúly megteremtése. Az emberiségnek fel kell ismernie, hogy a természeti tőke a valódi tőke, így a válságok legyőzése – klímaválság, a vízügyi válság, a biodiverzitási válság, az élelmiszerválság – valamennyiünk közös ügye kell, hogy legyen. A természeti értékeink iránti aggodalomra Indiában már az 1730-as években felhívták a figyelmet. Az ősi hagyománynak köszönhetően Rádzsasztánban a mai napig tiszteletben tartják a környezet védelmét. A bisnói emberek életüket áldozták azért (363 önkéntes), hogy a szentként tisztelt aszályfáikat (prosopis cineraria) megmentsék, amely a helyi (Rádzsasztán) sivatagi ökoszisztéma fenntartásához volt nélkülözhetetlen. A Csipko-mozgalom – a fákat átölelik, hogy megvédjék a kivágástól (csipko jelentése ölelni) – a mai napig jelen van Indában.

A könyv szerzői számos kérdésre keresik a választ, így többek között arra, hogy:

• A civilizáció elveszi-e az emberiségtől a földet? Igaz-e, hogy a „kinyerésen alapuló gazdaságot a földre, a vízre, a faanyagra és ásványi nyersanyagokra éhes kapzsiság hajtja”. A nagy olajtermelő cégek kisemmizhetik-e a közösséget a profit érdekében?
• A gazdasági hatalomnak törvényszerű velejárója-e a társadalmi egyenlőtlenség, nemre, vallásra, anyagi helyzetre tekintettel?
• A még magasabb profitérdekeltség valóban korlátlan és fékezhetetlen kapzsiságot szül?

A könyvben választ kaphatunk arra, hogy a 2008-as pénzügyi válság hogyan érintette a felső 1% vagyoni helyzetét. Kik azok, akik felkerültek a világ 100 leggazdagabbjainak a listájára, és milyen forrásból származik jövedelmük? A könyv írói betekintést nyújtanak a felső 1% pénzügyi gépezetének modelljébe. Vajon milyen pénzügyi modellt vázolnak fel a szerzők, és mit értenek pénz és tőke alatt? A nagyvállalatok számára mit jelent a globalizáció?

A könyv írói gondolkodásra, és összefüggések felismerésére késztetik az olvasót. Olyan aktuális kérdéseket feszegetnek, mint például:

• A digitalizációnak milyen szerepe van korunk gazdaságában? Hogyan működik a felső 1% technológiai gépezete?
• A technológiai forradalom hogyan hat(ott) a mezőgazdaságra? Hozzájárult-e az éhezés, a szegénység felszámolásához?
• Milyen értéket képvisel az élelmiszer-termelésben az élelmiszerbiztonság? Szabadalmaztatott GMO-k, avagy az aranyrizs jövője? Az aranyrizs valóban aranyat ér?

A könyv egyik fő kérdése, hogy a gazdasági polarizáció felerősödése, a felső 1% és a 99% között ökológiai és társadalmi válságot idéz-e elő?

A szerzők elvetik a mindenáron való profitmaximalizálást, és a felső 1%-ot, vagyis a leggazdagabb réteget teszik felelőssé a gazdasági, társadalmi, ökológiai válságokért. Felhívják az emberiség figyelmét arra, hogy „a természet nem emberi konstrukció, és nem is a rövidtávú nyerészkedés céljából történő emberi manipuláció tárgya” (132. old.).  

„Élni annyit tesz, mint az ökocénban élni” (132. old.), vagyis kötelességünk a Földről gondoskodni, amely magába foglalja azt, hogy képesek vagyunk felülemelkedni a megosztottság illúzióján, tudunk embertársainkról gondoskodni, egy emberi közösségként küzdeni a közös célokért.

A tudomány és a demokrácia ereje az, amely a hamis illúziók helyett a szabadság magvainak elhintésével a reményt, az együttérzést hozhatja el.

Dr. Böcskei Elvira