A kritikus erőforrásokkal és az ellátási láncokkal kapcsolatos kihívások meghatározó jelentőséggel bírnak a nemzetközi gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjából, hazánkat sem hagyva érintetlenül. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), valamint a Neumann János Egyetem (NJE) közös hallgatói fórumára szervezett kerekasztal-beszélgetésén ennek a problémakörnek néhány kiemelt aspektusát járták körbe a résztvevők. A Magyar Nemzeti Bank támogatásával megvalósult esemény célja az volt, hogy olyan szakértői párbeszéd induljon a témában, amely egyúttal felhívja a hallgatók figyelmét kapcsolódó témájú diploma- vagy TDK dolgozatok elkészítésére, oktatóikkal közösen folytatott kutatások megkezdésére.

Kritikus erőforrások és ellátási láncok fogalma

A kritikus erőforrások olyan természeti erőforrások, amelyek kulcsfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, ugyanakkor veszélyeztetettek vagy korlátozottan elérhetők. A kritikus erőforrásokra való odafigyelés és fenntartható kezelésük létfontosságú a jövő generációi számára.  

Az ellátási láncok működésének megértése azért lényeges, mert olyan bonyolult hálózatokat takarnak, amelyekben az áruk, szolgáltatások, illetve információk összehangoltan mozognak az alapanyagok beszerzésétől, a termelésen és forgalmazáson át, egészen a végfelhasználásig. Optimális esetben az akadálymentes termékutak hatékonyan kapcsolják össze a beszállítókat, a gyártókat, a kereskedőket és a végfelhasználókat, azonban a globalizáció és az egymást követő válságok ezt a területet sem hagyták érintetlenül. Épp ezért a kockázatok csökkentése és az ellenállóképesség növelése – a közös jövő és a fenntarthatóság érdekében – kulcsfontosságú törekvéssé válnak.

A rendezvény meghívott előadói gondolatébresztő prezentációk keretében saját szakterületükből kiindulva kerestek választ a témakör által felvetett aktuális kérdésekre, amelyet szakértői kerekasztal-beszélgetés és a közönség kérdéseinek megválaszolása követett.

A rendezvény meghívott előadói és szakértői:

Moderátorok:  
Nemeslaki András (BME), Tózsa István (NJE) 
Előadók: 
• Forman Balázs, NJE: Geopolitikai kitekintés a kritikus erőforrásokkal kapcsolatban 
• Szander Norina, KTI - BME: Ellátási láncok és logisztikai kihívások 
• Könyves Pál, BME MBA képzés: A globális chipgyártás kialakulása 
• Vitéz András, BME MBA képzés: Szakadozó ellátási láncok és a chiphiány hatása az autóipari beszállítókra 
 
Szakértői hozzászólók: 
• Kerekes Sándor, NJE 
• Trautmann László, NJE 

Az esemény egyik fontos tanulsága volt, hogy akár a kritikus erőforrásokat, akár az ellátási láncokat tekintjük, napjainkra szinten minden esetben globális egymásrautaltságról beszélhetünk, ahol a gazdaság és az ipar nem választható el a geopolitikától.

Ha például a lítiumot, korunk egyik meghatározó erőforrását vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy jelentős verseny folyik a legnagyobb termelőkkel való jó kapcsolat kialakításáért és fenntartásáért, miközben jelentős lelőhelyek maradnak kiaknázatlanok politikai vagy egyéb okok miatt.

Egy másik érdekes téma, amely a profitszerzésre való törekvés helyett a fenntarthatóság jegyében való együttműködés szükségességére mutat rá, a belvízi hajózás és vízi szállítás kérdésköre. E téren a különböző államok például saját információs rendszereik összehangolásával jelentős eredményeket érhetnének el a szállítmányozás hatékonyabb és környezetkímélőbb megvalósításakor. Ezek a szempontok a jelen kontextusban azonban mégsem érvényesülnek maradéktalanul.

Az autóiparban jelentkező chiphiány és a szakadozó ellátási láncok problematikája szintén a gazdaság globális jellegére vezethető vissza, hiszen a különböző munkafolyamatok kiszervezése elvezetett oda, hogy akár már egy kisebb regionális válság is komoly gondokat okozhat a teljes ellátási láncban. Noha chiphiány már a koronavírus-járvány előtt is létezett, a COVID által elindított folyamatok (elbocsájtások, majd munkaerőhiány, párhuzamosan az elektronikai termékek iránti megnövekedett kereslet stb.) tovább élezték ezt a problémát. Az autógyárak ma már többnyire csak az összeszerelésért felelősek, minden egyéb a beszállítókon múlik.

Az előadásokra és az esemény témaköreire való reflexióként a szakértői hozzászólások kiemelték, hogy az iparpolitika komoly kihívás elé néz, amikor átfogó értékvizsgálatra kényszerül és a hasznosság helyett például a fenntarthatóság felé kellene fordulnia, miközben nem szakadhat el a geopolitikától, amellyel kölcsönös függőségben létezik. A magasabb hozzáadott értékű hazai gazdaság létrehozásának lehetőségeit tekintve, többek között az innováció és a K+F hatékony támogatása, valamint az energiaegyensúly felállítása fogalmazódott meg elérendő célként.

Az esemény meghatározó gondolata volt, hogy a számtalan tudományos elemzés és a jövő megjóslására tett jószándékú kísérlet ellenére, valójában kifejezetten veszélyes lehet az efféle törekvés és a velejáró önhittség. Hatalmas felelősséggel tartozunk ugyanis azért, hogy mit hiszünk el és milyen gondolatok mentén alakítjuk életünket, hiszen az előrevetített gondolatok a mi hozzájárulásunk révén, könnyen egyfajta önbeteljesítő jóslattá válhatnak. Elég arra gondolni, hogyan mehetnek tönkre egész cégek vagy teljes iparágak, ha a befektetők bármilyen bizonytalan eredetű, negatív hír hatására megijednek és kivonják tőkéjüket egy-egy területről. Épp ezért fontos, hogy értő figyelemmel kövessük a világ történéseit és a jövő „kiszámítása” helyett, sokkal inkább annak aktív, tudatos és közös formálására törekedjünk.