A földrajzi térhez köthető adatokat régóta kezeljük számítógép segítségével. A térinformatikai eszközöket, megoldásokat évtizedek óta használunk, és az okosváros témakörében felmerülő ötletek, projektek mind igénylik, hasznosítják a térinformatika által kínált megoldásokat. Mivel az egyetemen fokozódó érdeklődés irányul a magyar települési rendszer fejlődésére, a települések térbeliséghez köthető problémáinak elemzésére, célszerű volt az okosváros fejlesztésekkel kapcsolatos víziókat, projektelképzeléseket bővíteni, és a városokra irányuló fókuszt kitágítani a településekre általában.

A térhez köthető adatkörből rengeteg van, és ezeket a térinformatikai eszközök segítségével reprezentálni, elemezni lehet. Az adatvezérelt korszakban egyre több adat áll rendelkezésre, és ezeket a településekhez (földrajzi térhez) kötve egyre többet tudhatunk meg adott földrajzi egységről, ha az egyre bővülő adatrétegekre támaszkodva megfelelő elemzéseket végzünk. Sok olyan probléma van, amikor az elemzések akkor lehetnek sikeresek, megalapozottak, ha minél több adatkört veszünk egyszerre figyelembe. Ehhez folyamatosan növelni kell a különböző forrásokból, különböző platformokról, különböző időből származó adatok integráltságát. Ez az integráltságnövelés megfelelő módszerekkel, az egységesítést megalapozó szabványokkal és rengeteg munkával elérhető. Minél több adatkör, minél több idősor kerül be egy rendszerbe, annál több és pontosabb elemzési lehetőség adódik a rendszer használói számára. A cél az, hogy egyetlen, integrált térinformatikai alapon működő téradatrendszert dolgozzunk ki, tartsunk fent és fejlesszünk tovább, amelynek megfelelő alapokat szolgáltat a mindenkori elemzések számára.

A téradatrendszer adatai csak akkor használhatók igazán elemzésekhez, ha a kutatók gyorsan és könnyen hozzáférhetnek az adatokhoz. Ez az elvárás egyre nehezebben teljesíthető, ahogy egyre több adatkörrel bővül a rendszer egésze. A hozzáférés problémájának megoldására van szükség egy olyan alkalmazásra, amely segíti a rendszerben tárolt adatok gyors megismerését, kikereshetőségét. Ezt a feladatot látja el az okostérkép alkalmazás. Ezt az alkalmazást egyfajta dashboardként lehet értelmezni, ami képes az előre meghatározott adatköröket a térhez kapcsolva bemutatni. A rendszer egyik legfontosabb funkciója az, hogy a digitális térképen barangolva, a térképen elhelyezett fókuszponthoz köthető adatokat folyamatosan megjeleníti a képernyő kijelölt felületrészében. Ez a funkcionalitás lokatív média sajátossága, amire a mobil applikációk egy része is képes, amikor a mobiltelefonnal a valós földrajzi térben mozogva az alkalmazás mindig új, a térhez kötött adatokat kínál fel a felhasználó számára. Az újdonság az okostérkép alkalmazásban az, hogy jelen esetben a virtuális (digitális) térben kell/lehet mozogni, és e virtuális mozgás szerint változik folyamatosan a megjelenített tartalom.

Az alkalmazásban meg lehet tekinteni a rendelkezésre álló geoentitások térbeli elhelyezkedését. Ez a puszta reprezentációs funkció arra jó, hogy egy elemzések számára konkrét adatköröket lehessen előzetesen megtekinteni és kiválogatni a rendszer által felkínált adatrétegekből. Az alkalmazásban többféle, előre legyártott adatgyűjtemény szerint lehet barangolni a digitális földrajzi térben. Egyelőre kézzel lehet beállítani az ilyen barangolási tematikák tartalmát. Egy következő fejlesztési menetben lehet egy olyan felületet (egy metadashboard-ot) elkészíteni, ahol könnyen lehet új tematikákat összeállítani. Amikor egy adott tematika mentén barangolva az éppen mutatott településre kíváncsi az ember, akkor egy kattintással lehet elugrani egy olyan oldalra, ahol sokkal több adat lesz elérhető az adott településre vonatkozóan. A rendszer módot ad kiválasztott települések adatainak összehasonlítására is.

Az okostérkép alkalmazás egyelőre ideiglenes webcímen érhető el (radar.o-o-o.hu). A szükséges egyetemi szintű egyeztetések után egyetemi webcím alá fogjuk áttenni az alkalmazást.

Az okostérkép alkalmazás akkor lehet sikeres, ha valóban egy nagyon magasan integrált, egyszerű és egyértelmű adatsémára támaszkodó, egységes adatbázisból lehet kinyerni az adatokat. Ehhez a fejlesztés előtt ki kellett alakítani azt a környezetet, azt az adatbázissémát, azt a szempontrendszert, amely biztostani képes a hosszútávú építkezést. Olyan megoldásokat kellett választani, amelyek a gépi adatfeldolgozás szempontjait is figyelembe veszik. Az egyértelműség érdekében a földrajzi egység (geoentitás) számára önálló – földrajzi – névteret hoztunk létre, amelynek segítségével minden egyértelműen azonosíthatjuk a térben is időben folyamatosan változó (keletkező, megszűnő) földrajzi egységeket. A rendszer adatköreinek jelentős része másfajta entitások (személyek, szervezetek, intézmények stb.) és a földrajzi tér közti kapcsolatokat írja le, ami egységes szerkezetű adatsémával lekezelhető. A konceptuális kérdéseket, a választott megoldásokat egy tanulmányban írtuk le.

Az okostérkép fontos komponenseit jelentik az előzetesen, szakértői munkával összeállított adatgyűjtemények. Ezek alapozzák meg azt a funkciót, hogy a rengeteg rendelkezésre álló adat közül azok és csak azok az adatkörök jelenjenek meg, amelyek valamely érdeklődés, elemzés számára fontosa. Az okostérkép ugyanabban a földrajzi térben ajánl adatbarangolást, de a más és más tematika mentén megjeleníthető adatgyűjtemények más és más felhasználói igényt képesek kiszolgálni. A projekt során többféle tematikát (adatgyűjteményt) dolgoztunk ki (fenntarthatósági adatok, településértékelési rendszer és TSTAR kapcsolata, zsugorodó települések mutatói), amelyekről kisebb résztanulmányok születtek.